A koronavírus gazdasági és kereskedelmi hatásai

COVID-19

2020. december 4.

Megjelent a HEPA aktuális hírösszefoglalója, mely számos hasznos információt tartalmaz a koronavírus gazdasági és kereskedelmi hatásairól.

 

Az összefoglaló ide kattintva PDF formátumban is letölthető.

 

 

Nemzetközi gazdasági és kereskedelemi folyamatok és előrejelzések

 

Bebetonozhatja Kína vezető szerepét Délkelet-Ázsiában a világ legnagyobb szabadkereskedelmi egyezménye, és segíthet megszüntetni függését az amerikai piactól és technológiától is. A tíz államot összefogó Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), valamint Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland tegnap virtuálisan aláírta a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerséget (Regional Comprehensive Economic Partnership – RCEP), a világ legnagyobb szabadkereskedelmi szerződését. A résztvevők adják a világ népességének és bruttó hazai termékének (GDP) 30%-át: 2,2 milliárd fogyasztóval és 26 200 milliárd USD gazdasági teljesítménnyel. Az egyezmény tíz év alatt fokozatosan vámmentessé teszi az árukereskedelem legalább 92%-át, erősíti az ellátási láncot azáltal, hogy a blokkon belül vagy onnan származó alkatrésszel gyártott minden terméket saját eredetűnek ismer el, és szabályozza az e-kereskedelmet.

 

 

Kína

 

Kilencéves csúcsra gyorsult a kínai ipari vállalatok nyereségének növekedése októberben. A kínai statisztikai hivatal friss adatai szerint az ipari vállalatok nyeresége éves szinten 28,2%-kal bővült a múlt hónapban. A kiugróan jó eredményhez hozzájárult az is, hogy 2019 azonos időszakának adata viszonylag alacsonynak számított. Az év első tíz hónapjában a kínai ipari vállalatok profitja 0,7%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Kínában az ipari termelés bővülése októberben is stabil maradt, megtartva a szeptemberben regisztrált 6,9%-os növekedési ütemet, amely az idei év eddigi legjobb adata volt. Az év első tíz hónapját tekintve az előző év azonos időszakához képest pedig 1,8%-os erősödésről számoltak be.

 

 

Európai Unió

 

Az Európai Unió kereskedelmi stratégiájának növelnie kell az uniós gazdaság versenyképességét, minőségi munkahelyeket kell teremtenie, meg kell védenie a munkavállalókat, és fenntartható gazdasági növekedést kell generálnia - áll az Európai Parlament (EP) állásfoglalásban. Az EP egyebek mellett arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy támogassa a vállalkozásokat, különösen a kis- és közepes vállalkozásokat (KKV) a jelenlegi válságra és a lehetséges jövőbeni fejleményekre összpontosítva. Támogassa továbbá a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzést, a globális ellátási láncok elszámoltathatóságát és fenntarthatóságát, valamint a digitális innovációt az élelmezésbiztonság növelése érdekében. Az EP véleménye szerint különösen előnyös kereskedelmi menetrend kiépítésére van szükség az Egyesült Államokkal, ami megkönnyítené a gazdasági talpra állást és a kereskedelem útjában álló akadályok felszámolását. Az uniós képviselők előrelépésre szólítottak fel a Kínával tervezett átfogó beruházási megállapodásról szóló tárgyalások során a viszonosság alkalmazásának biztosítása érdekében az uniós vállalkozások számára. A világjárvány összefüggésében, különösen Afrikát illetően új megközelítéseket kell elfogadni.

 

Az EU vezetői készek újragondolni az Egyesült Államokkal zajló kereskedelmi kapcsolataikat - mondta Peter Altmaier német pénzügyminiszter. Joe Biden esetleges megválasztásával újraértékelődnének az európai-amerikai kereskedelmi kapcsolatok, amelyek akár egy korábbi, Obama idején (amikor Biden alelnök volt) látott szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalások formájában is testet ölthetnek.

 

 

Drámai mértékben rontotta a Goldman Sachs amerikai befektetési bankház az Európai Unióra és az USA-ra adott idei negyedik negyedéves GDP-növekedési előrejelzését: eddig a tavaszi lezárások utáni gyors felpattanásban bízva 9,1%-os évesített negyedéves növekedési ütemet vártak, de ezt most 8,7%-os zuhanásra változtatták és a kockázatokat még ennél a számnál is lefelé mutatónak látják. Nemcsak az európai, hanem az amerikai növekedési ütemet is levágták: itt az eddigi 7%-os növekedési ütem helyett már csak 3,5%-os növekedést várnak.

 

Négyhavi növekedés után szeptemberben váratlanul csökkent az ipari termelés az euróövezetben. Szeptemberben a várt 0,7%-os növekedés helyett szezonális kiigazítással 0,4%-kal csökkent az ipari termelés az euróövezet 19 tagállamában az előző havihoz képest az augusztusi 0,6%-os havi növekedés után. Az Unió 27 tagállamában szeptemberben nem változott az ipari termelés az augusztusi 0,9%-os növekedés után.

 

Novemberben már a második egymást követő hónapban romlott a Sentix frankfurti gazdaságkutató intézet euróövezeti befektetői hangulatindexe, de a vártnál valamivel kisebb mértékben. A Sentix honlapján hétfőn közzétett felmérés szerint az euróövezet befektetői hangulatindexe 1,7 ponttal, mínusz 10 pontra süllyedt. A piac a ténylegesnél sokkal rosszabb értéket, mínusz 15 pontot várt novemberre. A számos európai országban újra bevezetett zárlatok kisebb hatást gyakoroltak a gazdaságra annál, mint amitől tartani lehetett. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy Ázsiában és az Egyesült Államokban nem voltak olyan drasztikus szigorítások.

 

 

Németország

 

A vártnál nagyobb mértékben bővült Németország exportja szeptemberben, az import pedig enyhén csökkent, így a külkereskedelem erősítette a legnagyobb európai gazdaságot. A német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közzétett előzetes adatai szerint szeptemberben az előző hónaphoz képest, szezonális és naptári hatással kiigazítva, a kivitel értéke 2,3%-kal, 103,9 milliárd EUR-ra nőtt, míg a behozatalé 0,1%-kal, 86,1 milliárd EUR-ra csökkent. Az augusztusi 15,4 milliárd EUR után a kereskedelmi mérleg többlete 17,8 milliárd EUR-t tett ki, szemben az elemzők által várt 18,2 milliárd EUR-val. A kereskedelmi mérleg 20,8 milliárd EUR-s többlettel zárt, míg egy évvel korábban 21,2 milliárd EUR volt a szufficit. A folyó fizetési mérleg egyenlege 26,3 milliárd EUR-s többletet mutatott szeptemberben az előző havi 16,6 milliárd EUR után. Tavaly szeptemberben 23,5 milliárd EUR-t tett ki a többlet. A német gazdaság rekordmértékben, 8,2%-kal nőtt a harmadik negyedévben az export és a fogyasztói kiadások megugrásának köszönhetően, ám a járvány agresszív második hulláma és az új részleges lezárások beárnyékolják a jövőbeni kilátásokat.

 

 

Oroszország

 

Az első háromnegyed évben 3,5%-kal csökkent az orosz bruttó hazai össztermék a tavalyi azonos időszakhoz képest, a harmadik negyedévi gazdasági visszaesés pedig 3,6%-ra lassult éves összevetésben a második negyedévi 8%-os zuhanást követően az orosz statisztikai hivatal nem végleges adatai szerint. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium az idei évre 3,9%-os gazdasági visszaesést becsül.

 

 

Magyar gazdasági és kereskedelmi folyamatok, adatok, előrejelzések

 

Az előző negyedévhez képest 11,3%-kal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az idei harmadik negyedévben, míg 2019 július-szeptemberhez képest 4,6%-kal zsugorodott a gazdaság – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A gazdasági teljesítmény előző év azonos időszakához mért csökkenését legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi szolgáltatások növekedése mérsékelte. A magyar gazdaság harmadik negyedévi teljesítménye azt mutatja, hogy a gazdaság egy közel teljes tavaszi lezárást követően is gyorsan helyre tud állni, azaz a helyreálló képessége kitűnő. A gyárleállások következtében az ipari termelés áprilisban érte el mélypontját, azonban ezt követően folyamatosan emelkedett az ágazat kibocsátása, szeptemberben már meghaladta a tavalyi szintet. A COVID második hullámának tükrében egyre nagyobb a valószínűsége egy „stop-start”, vagyis W jellegű gazdasági növekedési pályának 2020-2021-ben.

 

A fogyasztói bizalmi index novemberben mínusz 34,2 pontról 33,0 pontra javult, míg az üzleti az októberi mínusz 13,4 pontról mínusz 20,4 pontra romlott. A fogyasztói bizalmi index a legutóbb még minimálisan emelkedni is tudott, bár az ezt megelőző három hónapos esése következtében, ha csak hibahatáron belül is, de ugyancsak elmaradt júniusi szintjétől. Az üzleti szférában drámai mértékben, áprilisi mélypontjának közelébe zuhant a szolgáltató és kereskedelmi cégek bizalmi indexe, és nagyon jelentős volt a pesszimizmus erősödése az iparvállalatok körében is. Az ipari bizalmi index novemberi csökkenését főként a rendelésállományok – ezen belül részben az export –, és a termelési várakozások romlása okozta, a készlethelyzet kissé javult. A magyar gazdaság jövőjének megítélése az üzleti szférában idén – április kivételével – még soha nem volt a novemberihez hasonlóan pesszimista, a lakosság viszont kissé optimistább lett.

 

A beruházások élénkítése, a munkaerő fejlesztése, az innováció ösztönzése és a támogató intézményi keret javítása hozhatja el a sikert Magyarország számára - áll a McKinsey & Company tanácsadó cég tanulmányában, amelyben a koronavírus-válság utáni felzárkózás lehetőségeit vizsgálták. A következő 10 év stratégiai jelentőségű lesz Magyarország életében. Most dől el, hogy folytatódik-e az elmúlt 15 évben megfigyelt, illetve az utóbbi 5 évben felgyorsult felzárkózási folyamat. A tanulmány iparági szinten sorra veszi, hogy a termelékenységben milyen elmaradás figyelhető meg a fejlett európai országokhoz képest. Ez alapján a tízéves növekedés szempontjából kiemelkedő potenciál van a feldolgozóiparban, az építőiparban és a kereskedelemben.

 

 

Hazánkban 2017 óta termelékenység-alapú gazdasági növekedés figyelhető meg, de a termelékenység és hatékonyság valamennyi pillérében jelentősek még a növekedési tartalékok. Csökkent, de még mindig jelentős a hazai kis- és középvállalati szektor termelékenységének lemaradása a nagyvállalatokhoz képest - állapítja meg az MNB ma megjelent Termelékenységi jelentése. A hazai munkatermelékenység az EU átlagos szintjének 62%-án áll, míg a legjobb öt EU tagország átlagának 42%-át éri el. A 21. századi megatrendekkel összhangban újfajta dualitás alakul ki az innovációra és a digitalizációra kész vállalatok és az e folyamatokat nélkülöző cégek között. Magyarországon jelentős a hagyományos dualitás, tehát a kis- és nagyvállalatok termelékenysége közötti különbség. A hazai digitalizációs hatékonyság átlagosan 63%-a az EU értékének, míg az öt legjobb tagállam átlagának mindössze 48%-án áll. Az innovációs célú kiadások emelkedtek Magyarországon, azonban ezek felhasználásának hatékonysága mérséklődött. Az innovatív vállalatok aránya csökkenő trendet mutat, és csökkent a szabadalmi jogok bejegyzése is. Sikerült ugyanakkor jelentős javulást elérni a tudományos idézettség terén, valamint az üzleti oltalmak számában. Az ökológiai termelékenység alapja a természeti erőforrások hatékony felhasználása, amelyben Magyarország viszonylag jól teljesít.

 

 

Magyar ágazati gazdasági és kereskedelmi folyamatok, adatok, előrejelzések

 

 

KKV

 

Miközben a közép-kelet-európai régió ötszáz legnagyobb vállalata 740 milliárd EUR-ra, azaz 5,5%-kal növelte árbevételét tavaly, a rangsorban szereplő 73 magyarországi társaság ezt meghaladó, 6,3%-os forgalombővülést ért el. A régió harmadik legnagyobb árbevételű vállalata – a lengyelországi PKN Orlen olajtársaság és a csehországi Skoda Auto után – a Mol. A toplistán 163 lengyelországi, 78 csehországi és 73 magyarországi cég kapott helyet. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország súlya növekedett. Az egy évvel korábbi Coface-toplistán ugyanis még 71 magyar székhelyű cég szerepelt. A toplistán szereplő 73 magyarországi székhelyű vállalat az átlag feletti teljesítményt ért el, összesített árbevételük ugyanis 6,3%-kal nőtt, így meghaladta a 114 milliárd EUR-t.

 

 

Zöld gazdaság

 

Az IWI célul tűzte ki, hogy minden termékre kerüljön egy vízindex, amely megmutatja, hogy hány liter víz szükséges ahhoz, hogy az adott termék elkészülhessen. A cél, hogy egy olyan applikációt hozzanak létre, ami információt ad, de utána a döntés már a mi kezünkben van: vizet spórolunk, máshogy élünk, változtatunk a szokásainkon. Kevesen tudják például, hogy egy hamburger elfogyasztása során közel 4 000 liter vizet „rágunk meg” képletesen. Ez a csapat nem csak felismerte, hogy világméretű probléma a tiszta ivóvíz hiánya: a fejlesztési szakemberek az emberek szemléletformálásában hisznek és az ötletük célja is az, hogy másképp gondolkodjon egy picit mindenki az elfogyasztott ételek kapcsán.

 

 

Agrárium

 

2020 nehéz év a gazdaság minden szereplője számára, nem kivétel ez alól az agrárium sem. A járvány miatt a gazdaság más területeihez hasonlóan az agrárgazdaságban is nőtt a bizonytalanság, elsősorban az átmeneti beszerzési és értékesítési problémák miatt, ugyanakkor több egyéb tényező (pl. kedvezőtlen időjárás, állatbetegségek) még nagyobb szerepet játszott a szektor nehézségeiben. Összességében azonban az agrárium már 2008-ban, a pénzügyi-gazdasági világválság idején is bizonyította, hogy válságállóbb, mint a többi ágazat. A kihívások élénkítik az ágazatot, egyre többen érdeklődnek ismét a beruházási konstrukciók iránt. Az agráriumban - ahogyan idén is - várhatóan jövőre is tovább nő a hitelkihelyezés.

 

 

Élelmiszeripar

 

Oroszország 2021 végéig meghosszabbította a nyugati élelmiszerek behozatalára vonatkozó tilalmat. Az embargót, amely az Európai Unió tagállamait sújtja a leginkább. Az EU hathavonta felülvizsgálja az Oroszországgal szembeni szankciókat, utoljára idén június végén hosszabbították meg azokat. A korlátozások érzékenyen érintették az orosz gazdaság számos szektorát, és az olajárak esésével együtt hozzájárultak az orosz gazdaság hosszú ideje tartó recessziójához.

Súlyosan érintette a koronavírus járvány a korábban a szélsőséges állatvédők által támadott liba- és kacsamáj-termékpályát, ezt pedig tovább tetézte a madárinfluenza. A kereslet és a kínálat is csökken a Baromfi Termék Tanács adatai szerint. Európában az elmúlt évi adatokhoz képest az idén 19%-kal, 46,9 millióra csökkent a vágóhídra került kacsák száma, jövőre pedig további 2%-os visszaesés várható a hivatalos adatokból számolt előrejelzés szerint. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az idei első fél évben a hazai baromfivágások száma 2,2%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ezen belül 47,5%-kal kevesebb libát és 30,1%-kal kevesebb kacsát vágtak.

 

 

ICT

 

Nőtt a félvezetők globális eladása az idei harmadik negyedévben éves és negyedéves összevetésben. A szeptember végén lezárt három hónapban 113,60 milliárd USD értékben értékesítettek chipeket világszerte, ami 5,8%-os növekedés éves szinten.

 

Felhasznált források:

 

COVID-19

2020. december 4.

További hírek