A GEPA Ghánai Exportfejlesztési Hatóság (GEPA Ghana Export Promotion Authority) és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség közös szervezésében 2024. július 17-én Magyar-Ghánai Üzleti Fórum került megrendezésre Budapesten. A rendezvényen mintegy 40 kormányzati és üzleti vezető vett részt, valamint számos szervezet képviseltette magát, mint például a Ghánai Szabadkereskedelmi Övezetek (Ghana Free Zone Authority), a Ghánai Befektetéstámogatási Központ (Ghana Investment Promotion Center), vagy az Olajpálma Kutató Intézet (Oil Palm Research Institute - OPRI).
Az üzleti fórum kiemelt célja volt, hogy bemutassa az aktuális ghánai üzleti lehetőségeket a régió iránt érdeklődő hazai cégek részére, valamint elősegítse a partnerkeresést az afrikai országban.
Az üzleti fórum kiemelt jelentőségét jól jelzi, hogy Doris Brese, Ghána prágai nagykövete is jelen volt a HEPA székházban megrendezett eseményen. (Ghána Magyarországon nem rendelkezik diplomáciai képviselettel, jelenleg prágai nagykövetét akkreditálja hazánkba, azonban 2022-ben megkezdte a budapesti nagykövetség megnyitásának előkészítését.)
Az esemény Doris Brese és Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatójának köszöntőbeszédével vette kezdetét.
„A nemzetközi ismertség és a kapcsolatrendszer fejlesztése alapvető fontosságú a cégek számára.” – fogalmazott a HEPA vezetője.
Mint mondta: „A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség a Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézményeként a Nemzeti Exportstratégiában (NEXT) meghatározott célokkal összhangban több mint hatezer magyar kis- és középvállalkozásnak segít külpiaci lehetőségeik feltárásában, a külföldi megjelenésben, a magyar export ösztönzésében.”
Ezt követően a vezérigazgató üdvözölte, hogy a Ghána és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele egészen 1961-re nyúlik vissza. Továbbá hozzátette, hogy a magyar nagykövetség hivatalos megnyitása 2016-ban nagy mérföldkő volt a magyar Déli Nyitás Stratégiájában. Majd szó esett a két ország közötti kereskedelmi mutatók alakulásáról is. A Ghánába irányuló magyar áruexport értéke az elmúlt 3 évben 11,7 és 13,7 millió euró, míg a szolgáltatásexport értéke 0,16 és 0,76 millió euró között mozgott az elmúlt 3 évben. A partnerség figyelemre méltó eredményeket hozott különböző ágazatokban, nevezetesen a vízgazdálkodás, az információs technológia, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság területén.
Jenei Gábor hangsúlyozta, hogy hazánk számára továbbra is kiemelt fontosságú a már meglévő kapcsolatok további mélyítése, hiszen a ghánai és magyar kis-és középvállalkozások közötti együttműködés még sok kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Magyarország időben felismerte a szubszaharai jelenlét növelésének jelentőségét és elkötelezett a kereskedelem és a befektetések előmozdítása mellett.
A fórum kiváló lehetőséget biztosít az új lehetőségek feltérképezésére és egy erősebb partnerség kialakítására – emelte ki a HEPA vezérigazgatója.
A HEPA vezetője, valamint Osafohene Dr. Afua Asabea Asare I. , a GEPA vezérigazgatója a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok ápolása és erősítése iránti kölcsönös elkötelezettségük jegyében a rendezvény során együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá.
Az aláírást, valamint a cégek képviselői által tartott prezentációkat követően a résztvevő cégeknek lehetőségük nyílt B2B megbeszélések keretében új üzleti kapcsolatok kialakítására. A megbeszélések során a cégek bemutatták termékeiket és szolgáltatásaikat a fórumon jelen lévő potenciális üzleti partnereiknek.
Ghána a jövőben kiemelkedő fontosságú célpiac lehet a magyar vállalkozások számára a szubszaharai térségben. Az ország bőséges természeti erőforrásaira építve Ghána Afrika egyik vezető és gyorsan fejlődő államává vált. A GDP közel 40%-át, illetve a foglalkoztatottak majd kétharmadát jelenleg a mezőgazdaság adja, de az ipar több területén is jelentős állami és külföldi beruházások zajlanak.
Az ország legfontosabb természeti erőforrásai az arany, az ipari gyémánt, a bauxit, a magnézium, a hal, a gumi, a vízenergiai adottságok, a kőolaj, az ezüst, a só és a mészkő, míg Ghána iparának legjelentősebb alágazatai a bányászat, a könnyűipar (textil- és cipőipar), az alumíniumgyártás, az élelmiszeripar, a cementgyártás, valamint a kisebb űrtartalmú kereskedelmi hajók építése.
A Ghánába irányuló magyar export szempontjából potenciálisan legfontosabb ágazatok a vízipar, az ICT, az egészségügy, a feldolgozóipari gyártás, továbbá a mezőgazdaság.
Hazánk és Ghána kétoldalú gazdasági kapcsolatai az elmúlt években jelentős fejlődésen mentek keresztül. Ennek jegyében 2017-ben megalakult a Ghánai-Magyar Üzleti Tanács, melynek célkitűzései között szerepel a fenntartható profitnövekedés elérése, miközben szilárd üzleti partnerséget és együttműködést épít ki a két ország között.
A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség számos eszközzel segíti az exportáló, vagy exportpiacra lépést tervező magyar vállalkozásokat. Ezen eszközök egyikeként a HEPA rendszeresen szervez üzleti fórumokat, amelyeken nem csupán a külpiaci üzleti lehetőségeket hozza közelebb a magyar exportőrökhöz, de a nemzetközi partnerkeresést is kiemelten támogatja.
