2023. március 1-jén Magyar-Tadzsik Üzleti Fórumot rendeztek a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség székházában. A 15 magyar és 5 tadzsik céget számláló esemény különlegessége abban rejlett, hogy a két ország kereskedelmi viszonylatában eddig tradicionális ágazatokon, azaz a mezőgazdaságon, az élelmiszeriparon és a gyógyszeriparon túl az IT szektorban és a vízgazdálkodásban jártas cégek is képviseltették magukat.
Jenei Gábor, a HEPA vezérigazgató-helyettese köszöntő beszédében örömét fejezte ki, hogy az online lebonyolított tárgyalásokat követően immáron élőben találkozhat a tadzsik üzleti élet képviselőivel. A találkozó jelentőségét kettős eredményként jellemezte, egyrészt lehetőséget biztosított a kormányzati és az üzleti szféra találkozására, továbbá platformot kínált a közös célok elérésében érdekelt magyar és tadzsik cégek közvetlen kapcsolatépítéséhez is. „A magyar export 80 %-a az EU-ba irányul. Ezt a kitettséget a 2019-ben indított Nemzeti Exportstratégiával kívánja ellensúlyozni a magyar kormány. Nemcsak mi szeretnénk megjelenni az Önök piacán, nyitottak vagyunk arra, hogy elősegítsük a tadzsik termékek az EU piacra történő behozatalát, hidat biztosítva Európa és Közép-Ázsia között.”- hangsúlyozta a HEPA vezérigazgató-helyettese.
Bihari Katalin, a külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár a tavaly novemberi magyar-tadzsik kormányközi bizottság ülésének pozitív folytatásaként említette az üzleti fórumot. „2030-ig a magyar export megduplázását tervezzük. Kiemelt célunk továbbá, hogy az EU egységes piacára nyissunk kapukat, ennek megvalósítására szolgál a keleti nyitás politikája, melynek egyik fókusz területe a közép-ázsiai régió”- mondta. Magyarország az exportteljesítményt tekintve világszinten a 35. helyen áll, az egy főre jutó export alapján pedig a 29. helyet foglalja el. A helyettes államtitkár örömét fejezte ki, hogy újabb területek és szektorok bevonásával erősödik a két ország kereskedelmi partnersége.
Sharaf Sheralizoda, Tadzsikisztán külügyminiszter-helyettese beszédében Magyarországot Tadzsikisztán megbízható partnerének nevezte, s bár az ország tavalyi 500 millió dolláros EU-s kereskedelmi forgalmából Magyarországnak csekély részesedése volt, a kormányközi bizottság és az olyan, EU-s gazdasági tevékenység elmélyítését szolgáló kezdeményezések, mint az általános vámkedvezmény-rendszerről (GSP+) szóló tárgyalások nagyban hozzájárulnak Dusanbe európai nyitásához. „Tadzsikisztán az iparosodás útjára lépett. Nyersanyagokban gazdag ország vagyunk, és szükségünk van a nyugati know-how-ra. Magyarország ebben nagy segítségünkre lehet. Közös eredményeket érhetünk el a megújuló energia tekintetében is. Tadzsikisztán villamos energiáját 98 %-ban a vízerőművek adják, hatodik helyen állunk a globális zöldenergia előállításban. Tadzsikisztán számos kiaknázatlan lehetőséget biztosít a magyar exportőrök és befektetők számára, ezért számítunk az Önök partnerségére.”- tette hozzá a tadzsik külügyminiszter-helyettes.
Az üzleti fórum a magyar és tadzsik üzleti képviselők vállalatközi megbeszéléseivel zárult.
