Csúcsot döntött tavaly a kereskedelmi forgalom Magyarország és Törökország között, és a felek fontos lépéseket tettek a gazdasági kapcsolatok további erősítésének érdekében – erről Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter számolt be Ankarában, a magyar-török kereskedelmi és gazdasági vegyes bizottság alakuló ülésének apropóján. A tárcavezető tizenegy magyar vállalat vezetője, és többek között Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatójának jelenlétében beszélt az egyre intenzívebb, és a felek által kölcsönösen elérni kívánt sikerekről. Szijjártó Péter a találkozón hangsúlyozta, révén, hogy Törökország Európa egyik legnagyobb gazdasága, hazánk nemzeti érdekként tekint az Ankarával való szoros gazdasági kapcsolatok kiépítésére. Ezért is örvendetes hír, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene tavaly elérte a 4,3 milliárd dollárt, ami 18 százalékos növekedést és egyben új rekordot jelent. Kiemelte: "Újabb lépéssel közelebb kerültünk ahhoz a célhoz, amelyet Erdogan elnök úr helyezett elénk, s ez úgy szól, hogy hatmilliárd dollárra kell rövid időn belül növelni a két ország közötti kereskedelmi forgalmat". Szijjártó Péter továbbá beszámolt arról is, hogy 29 százalékos bővüléssel megdőlt a törökországi magyar export rekordja is, ami nagyban hozzájárult a teljes kivitel 150 milliárd eurós értékű új csúcsának beállításához is. "Ráadásul a kereskedelmi mérleg 9,3 milliárd euró plusszal zárt, ami azt jelenti, hogy egyetlen év alatt ledolgoztuk a külkereskedelmi veszteséget, amelyet 2022-ben az energiaemelkedés okozott számunkra" – hangsúlyozta.
A külgazdasági és külügyminiszter büszkeséggel beszélt a Törökországban megvalósult magyar sikertörténetekről is. Korábban az Export.hu is beszámolt a Medicor ankarai üzemének nyitásáról, ahol nemsokára kezdetét veszi az orvosi műszerek gyártása. Ám ez messze nem az egyetlen, dicséretért kiáltó magyar eredmény. Hiszen példának okáért az Állami Nyomda is szerepet kapott az új török útlevél kidolgozásában és gyártásában, továbbá a Hell tavaly 19 millió doboz energiaitalt, míg a Hunland mintegy 71 ezer szarvasmarhát adott el az országban. A V-Híd pedig szövetséget kötött a legnagyobb török vasútépítő vállalattal, így a jövőben közösen vehetünk részt vasútépítési projektekben Európában és azon kívül – sorolta a tárcavezető.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a már megalapozott gazdasági kapcsolatokat az energetikai együttműködés helyezi majd új dimenzióba. Jó hírnek nevezte, hogy véglegesítették a földgázvásárlási szerződés szövegét, az MVM így aláírhatja a szerződést a BOTAS-sal, amelynek alapján a második negyedévben megindul a szállítás Törökországból Magyarországra, idén 275 millió köbméternyi mennyiségben. "Ez azt jelenti, hogy Magyarország a legelső olyan, Törökországgal nem közvetlenül szomszédos ország, ahova Törökország földgázt exportál" - jegyezte meg. Az energetikai együttműködés kapcsán beszélt arról is, hogy a MOL és a TPAO török olajvállalat az eddigi stratégiai együttműködésükre alapozva megkezdi a Törökország délkeleti részén nemrégiben feltárt új kőolaj- és földgázlelőhelyek közös kitermelésének előkészítését. Végül, de nem utolsósorban szót ejtett a két állam között induló, átfogó nukleáris energetikai együttműködésről is, amelyre az ad lehetőséget, hogy Magyarországon és Törökországban is azonos technológiával épül jelenleg atomerőmű - közölte. Szijjártó Péter az idei EU-s soros elnökségünkkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az egyik fő cél az EU-török vámunió modernizálását és kiterjesztését célzó munka felgyorsítása lesz. "Ez részben európai gazdasági érdek, részben a mi saját nemzetgazdasági érdekünk" – hangsúlyozta. Üdvözölte továbbá a folyamatban lévő légiközlekedési egyezmény módosítását is, amely a jövőben lehetőséget teremt a Budapestet Isztambullal és Ankarával történő összekötő járatok növelésére.
Fotó forrás: Külgazdasági és Külügyminisztérium
