Elkötelezett gazdaságfejlesztési partnerépítésbe kezd Magyarország és Kirgizisztán. A 2023. február 14-én, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség szervezésében megrendezett Magyar-Kirgiz Üzleti Fórumon egyetértés született abban, hogy a két ország közötti kereskedelmi potenciál egyelőre kiaknázatlan, ezért a jövőben szükség van az egymás piacain történő erős jelenlétre.
Magyarország és Kirgizisztán diplomáciai kapcsolatainak immár több mint harmincéves fennállása alatt sikeres gazdasági együttműködésre tett szert. Míg hazánk a közép-európai térség, addig Kirgizisztán Közép-Ázsia egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságává nőtte ki magát. Nem titok, hogy a stratégiai partnerség egyik fő célja, hogy Kirgizisztán Európa, Magyarország pedig Ázsia piacaiból tudjon profitálni hosszú távon. 2022 első 11 hónapjában történelmi csúcsot döntöttek a kölcsönös kereskedelem mutatói. A Kirgizisztánba irányuló magyar export 56 százalékkal nőtt, a kirgiz import tízszeresére duzzadt.
A Budapest és Biskek közötti folyamatos kapcsolatépítésnek köszönhetően sikerült a kölcsönösen előnyös, biztos fejlődés útjára lépni. Erről mi sem tanúskodik jobban, mint a 2021-ben létrehozott Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap. A jelenleg 16 millió dolláros kerettel rendelkező alap hitelnyújtás, tőkeági finanszírozás és egyéb pénzügyi eszközök biztosítása révén segítheti a kirgiz gazdaság szempontjából prioritásként kezelt szektorok fejlődését. Jó hír, hogy hamarosan beindulhatnak az országban már jelen lévő magyar cégek részvételével zajló első projektek. A gazdasági együttműködés elmélyítésére a mezőgazdaság, a gyógyszeripar, a turizmus, a vízipar, az informatika és az egészségügy rejti a legnagyobb lehetőséget, amit a magyar vállalkozások egyre növekvő számban ki is használnak. Az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP+) keretében Magyarország vámmentességet biztosít a kirgiz árukra és aktívan támogatja a közép-ázsiai ország termékeinek megjelenését az Európai Unióban.
Az üzleti fórumon Szadir Zsaparov, Kirgizisztán elnöke kiemelte, hogy a két ország között dinamikusan fejlődő gazdasági összeköttetés további stratégiai lépésekre inti a feleket, ezért többek között egy Budapesti Kirgiz Kereskedelmi Központ létrehozását is szorgalmazta. Az elnök kitért az ökológiailag tiszta kirgiz termékekre, valamint annak a lehetőségére, hogy a magyar cégekkel közösen áttörő sikereket érhetnek el az élelmiszeriparban is. Kirgizisztánban egyre nagyobb szerepet kap a megújuló nap- és szélenergia, a napsütéses órák száma eléri az évi 2700-at. Az elmúlt két év zöldpolitikájának keretében az ország komoly erőfeszítéseket tett a vízenergia hasznosítása terén is. A megújuló erőforrás ezen formáját Kirgizisztán jelenleg csak 10 százalékban hasznosítja, ezért beszédében kirgizisztáni vízerőművek építésére bátorította a magyar cégeket. Ezen kívül az olyan kulcságazati megjelenést is szorgalmazta a kirgiz államfő, mint a turizmus, mezőgazdaság, feldolgozóipar.
Jenei Gábor, a HEPA vezérigazgató-helyettese örömét fejezte ki a két ország közötti erősödő gazdasági együttműködés tekintetében. Elmondta, hogy a fórum lehetőséget biztosít a felek befektetési elképzeléseinek ismertetésére és a bilaterális kapcsolatok új távlatainak feltárására, ezáltal az országaink közötti üzleti lehetőségek megerősítésére. A HEPA a jövőben pedig minden, lehetőségeihez mérten rendelkezésére álló segítséget megad a magyar vállalkozásoknak, hogy üzleti tevékenységüket realizálni tudják Kirgizisztánban.
A fórumon résztvevő 39 magyar és 42 kirgiz cég mintegy 40 tárgyalást folytatott le az agrár, élelmiszeripari, egészségipari, gyógyszeripari, energiaipari, építőipari, infrastrukturális, szennyvíz és vízipari ágazatban. Mindezek mellett 13 partneri megállapodás átadása történt meg a felek között.
Előző cikkünkben beszámoltunk a február 13-án megrendezett magyar-kirgiz üzleti kerekasztalról, aminek a HEPA adott otthont.
