Európai Regionális Fejlesztési Alap

A koronavírus gazdasági és kereskedelmi hatásai

COVID-19

2020. október 1.

A HEPA összeállította a koronavírus gazdasági és kereskedelmi hatásait bemutató hírösszefoglalót, melyet szakértő munkatársaink kéthetente készítenek el partnereink naprakész és friss információkról való tájékoztatása érdekében.

 

Az összefoglaló ide kattintva PDF formátumban is letölthető.

 

 

Nemzetközi gazdasági és kereskedelemi folyamatok és előrejelzések

 

Javult a globális intézményi befektetői közösségen belül a középtávú világgazdasági kilátások megítélése, de a legfrissebb Oxford Economics felmérés szerint sokan tartanak attól, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság után elhúzódó stagnálás következik. A ház beszámolója szerint a válaszadók 41%-a az egy hónappal korábbinál kissé, 5%-uk sokkal derűlátóbban ítéli meg a következő két év világgazdasági kilátásait. A felmérés résztvevőinek legnagyobb egyedi csoportja – 37% - U alakú növekedési pályát valószínűsít, vagyis azzal számol, hogy a világgazdaság a visszaesés után enyhe ívű fordulattal indul ismét növekedésnek. 20% ugyanakkor L alakú, vagyis a visszaesés után elhúzódó stagnálást, illetve gyenge növekedést jelző görbétől tart. Viszonylag kevesen, 9%, bíznak V alakú pályában, vagyis abban, hogy a meredek visszaesést éles fordulattal ugyancsak meredek ívű világgazdasági fellendülés követi. A bevont vállalatok és piaci szereplők közül a korábbi 35% helyett most már csak 26% tart W alakú, vagyis kettős recessziós mélypontú növekedési görbétől.

 

2020 második negyedévében a globális termék kereskedelem volumene 14,3%-kal csökkent, ami meghaladja a 2008-2009-es gazdasági válság során tapasztalt 10,2%-os visszaesést. A globális termék kereskedelem értéke ugyanakkor eddig kisebb mértékben, 21%-kal, csökkent, mint a 2008-2009-es válság során. Mindenképpen érdemes azt megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a globális kereskedelem visszaesése még nem érte el a mélypontját.

 

 

Németország

 

A német gazdaság a második negyedévben túljutott a válság mélypontján, a harmadik negyedévben már megindult a korrekció, a krízis előtti szint elérésére azonban legkorábban 2022-ben lát lehetőséget a német iparszövetség (Bundesverband der Deutschen Industrie e.V.). A szövetség idei harmadik negyedéves jelentésében 5,4%-ra mérsékelte az idei GDP-csökkenésre vonatkozó előrejelzését az augusztusban jelzett 6,5%-ról. A második negyedévben a német export 75,5 milliárd EUR-val, 23,7%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Németország exportja az Egyesült Államokba 9,1 milliárd EUR-val, 31,3%-kal csökkent a második negyedévben, a franciaországi pedig 8,2 milliárd EUR-val, 30,6%-kal. A brit export 6,3 milliárd EUR-val, 35%-kal csökkent. Négy milliárd EUR-t meghaladó visszaesés volt Németország olasz, spanyol és osztrák exportjában is. A kelet-európai export több mint egyötödével csökkent. Ezen belül a magyarországi 2,1 milliárd EUR-val, 31,4%-kal, a lengyel pedig 3,4 milliárd EUR-val, 20,9%-kal. A német import a második negyedévben 46,5 milliárd EUR-val, 17,6%-kal csökkent.

 

 

Magyar gazdasági és kereskedelmi folyamatok, adatok, előrejelzések

 

Erős nemzeti vállalkozások nélkül nincs erős nemzetgazdaság – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági körülmények között minden idők legerősebb nemzetgazdaságát kell felépíteni. A külügyminiszter szerint a koronavírus-járvány óta tudjuk, hogy azok az országok lehetnek sikeresek, az új világrend nyertesei, amelyek a legtöbb területen rendelkeznek saját, nemzeti alapú képességekkel és kapacitásokkal. A nemzetgazdasági ágak fejlesztését, beleértve a közlekedési fejlesztéseket a kormányzat jelentős forrásokkal támogatja.

 

Júliusban 96 milliárd Ft volt a termék-külkereskedelmi többlet – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) monitorjából. Tavaly júliusban 26 milliárd Ft volt az aktívum, vagyis 70 milliárd Ft-tal bővült. Forintban számolva import 0,7%-kal zsugorodott, míg az export 1,6%-kal bővült, euróban számolva viszont 6,6%-kal maradt el a kivitel az egy évvel korábbitól, a jelentős eltérést a forint számottevő, 7% körüli leértékelődésének tudható be. A szolgáltatások külkereskedelme az idei második negyedévben jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól. A legjobban az üzleti szolgáltatások álltak, azonban még az ágazat importja és exportja is 10% körüli visszaesést szenvedett el. A legrosszabb állapotban egyértelműen a turizmus van.

 

2020-ban a jegybank 6,8 és 5,1% közötti GDP-visszaesést vár, míg jövő évre 4,4-6,8%-os GDP-növekedést, ami magasabb, mint a júniusi előrejelzés (3,8-5,1%). Emelte idei és jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését az MNB. Az idén kellemetlen meglepetésként megugrott az infláció a koronavírus válságban, így az éves átlagos drágulást már 3,5-3,6%-ra várják a jegybankos közgazdászok.

 

 

Júliusban és augusztusban is Európa legmagasabb inflációját mérték Magyarországon az Eurostat adatai szerint. A legnagyobb probléma, hogy a mostani áremelkedés alól szinte senki nem tudja kivonni magát, hiszen az élelmiszerekben lógunk ki nagyon a többi európai ország közül. A statisztikai hivatal kimutatása szerint az EU-ban augusztusban 0,4%-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest, az eurózónában pedig egyenesen 0,2%-kal csökkentek. Magyarországon júliusban ugrott meg váratlanul az infláció, akkor az előző havi 2,9%-ról 3,8%-ra emelkedett az éves áremelkedési ütem. A szezonális élelmiszerek ára több mint 20%-kal emelkedett Magyarországon, ezzel is jelentősen meghaladjuk a többi európai ország adatát. Hasonló figyelhető meg a nyers élelmiszereknél, amelyek ára 13,4%-kal emelkedett nálunk, miközben sehol máshol nem haladta meg a drágulás mértéke a 7%-ot. A feldolgozott élelmiszerek esetében kisebb volt a magyar áremelkedés mértéke, de a 6%-os adat így is a legmagasabb Európában. A többi termékcsoportban nem ennyire kiemelkedő a magyar áremelkedés.

 

 

 

Magyar ágazati gazdasági és kereskedelmi folyamatok, adatok, előrejelzések

 

 

Járműipar

 

A kínai piac lett a német és ezzel együtt a világ autógyárainak is a legfontosabb pillére az EY tanácsadó tanulmánya alapján. Mind a három német autógyár (Volkswagen, a BMW és a Daimler) növelni tudta eladásait Kínában a második negyedévben, miközben a többi piacon forgalmuk jelentős mértékben visszaesett, aminek eredményeként Kína részesedése a német autógyárak globális forgalmában 33%-ról 51%-ra emelkedett. Az EY összesen 17 autóipari csoport adatait vette górcső alá tanulmányában és megállapította, hogy együttesen 9%-os forgalomcsökkenést szenvedtek el a második negyedévben. A legkevésbé a Tesla forgalma csökkent, 5%-kal, a német autógyárak pedig a középmezőnyben helyezkedtek el. A Volkswagen forgalma 37%-kal, a Daimleré 29%-kal, a BMW forgalma 22%-kal csökkent a második negyedévben. Összességében a tanulmány szakértője szerint soha nem következett még be hasonló nagyságrendű visszaesés az eladásokban, a forgalomban és a vállalatok eredményében. A harmadik negyedévre az autóipari vállalatok forgalmának a növekedését jelzi ugyan előre elemzés, a válság előtti forgalmat azonban legkorábban 2022-ben tudják majd csak elérni.

 

 

Agrárgazdaság

 

Okos gabonaszondát dobott piacra egy magyar fejlesztőkből álló start-up. A síktárolókban bekövetkező nedvesedéssel a kezdetek kezdete óta küzdenek a gazdák, de a GrainMonitor olyan automatizált megoldást kínál a problémára, ami néhány éve még elképzelhetetlen volt. A technológia alkalmazását agrármérnökök javaslatai alapján dolgozták ki, egyik legnagyobb előnye pedig az, hogy a szondák három-négy éves akkumulátoridővel rendelkeznek, ez idő alatt még csak tölteni sem kell azokat. A rendszer a szenzorcsövön több ponton mérve óránként egy felhőbe továbbítja az információt, amit applikáción vagy a webes felületen is nyomon lehet követni. Az alkalmazás emellett jelez és SMS-t küld, ha a beállított hőmérsékletet átlépi az egyik szonda.

 

 

Zöld gazdaság

 

Úgy kell a hazai ipart hosszú távon megfelelő mennyiségű és minőségű hulladék-alapanyaggal ellátni, hogy érdemes legyen befektetni a kapcsolódó újrahasznosítási ágazatokba – mondta Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára. Magyarországnak át kell állnia a körforgásos gazdaságra, amelyben már a termékeket is úgy kell megtervezni, hogy minél hosszabb ideig tölthessék be rendeltetésüket, minél könnyebben legyenek javíthatók, de ez utóbbira minél kevesebb szükség legyen. A váltásban kiemelt az építőipar és a műanyagipar szerepe, hiszen a hazai hulladék döntő része építési, bontási, továbbá háztartási műanyag hulladék.

 

 

Építőipar

 

Az Európai Unió 27 tagállamában szezonális kiigazítással 0,1%-kal csökkent az építőipar termelése júliusban az előző havihoz képest. Júniusban 3,8%-os volt a termelés havi növekedése. Az egy évvel korábbitól az Európai Unióban 3,9%-kal maradt el az építőipar termelése júliusban. A legnagyobb havi csökkenést Németországban regisztrálták júliusban, 4,3%-osat. Lengyelországban 3,5%-kal, Svédországban 1,7%-kal csökkent az építőipar termelése júliusban az előző havihoz képest. Éves összevetésben Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben júliusban az építőipari termelés, 21%-kal. Szlovákiában 15,4%-os, Lengyelországban 11%-os volt az éves csökkenés.

 

Júliusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 21%-kal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól. Júniushoz mérten, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján a termelés 3,5%-kal emelkedett. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 18,8, az egyéb építményeké 22,9%-kal. Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 26,7, az egyéb építmények építésében 23,8, a speciális szaképítésben 14,8%-kal esett vissza a termelés.

 

A KPMG évente összegyűjti és publikálja azoknak a vállalkozásoknak a listáját, amelyek valamilyen innovatív megoldást hoztak az építőiparba, az ingatlanok adásvételébe, vagy az ingatlan üzemeltetésbe, ezek az úgynevezett proptech (property technology) vállalkozások. Az innovatív megoldások jellemzően hozzájárulnak a környezeti szempontból fenntartható fejlődéshez is, mert nemcsak a kiadásokat csökkentik, hanem az építőipari beruházások és az ingatlan üzemeltetés káros anyag kibocsátását is, és ezt a vevők és bérlők egyre inkább értékelik. 2014 óta a proptech vállalkozásokba fektetett tőke 766%-kal emelkedett, és csak 2019-ben elérte a 2,6 milliárd USD-t. A magyar proptech piacon az Árminimum, a Lokchek, az OrtoGraph és a Rollet a folyamatok digitalizációjában hozott új megoldásokat, az OOTT technologies és a Parkl az IoT kategóriában, azaz a hétköznapi eszközök webes vezérlésében alkotott újat, a Beyond Visual pedig a Virtuális Valóság és 3D tervezés területén szállít megoldásokat.

 

 

Egészségipar

 

A kelet-lengyelországi Lublinban működő egyik biotechnológiai cég előállította a koronavírus-fertőzésből felgyógyultak vérplazmájából kivont immunoglobulinokat tartalmazó, a maga nemében világviszonylatban első ilyen gyógyszert, amelynek tesztelését októberben kezdik el. A passzív immunizálást eredményező gyógyszert, melyet izominjekcióként adnak be, a sikeres klinikai tesztelést követően néhány hónapon belül forgalmazhatják.

 

Dánia, Görögország, Magyarország és Svédország is csatlakozott Németországhoz és Romániához a rescEU orvostechnikai felszereléseinek tartalékát fogadó országokhoz. Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával jelenleg összesen hat uniós tagállam halmoz fel közös európai készleteket életmentő védő- és egyéb létfontosságú orvostechnikai felszerelésekből, amelyek egészségügyi vészhelyzetek esetén - például amikor a koronavírusos betegek túlságosan leterhelik a nemzeti egészségügyi rendszereket - Európa-szerte eloszthatók. A rescEU kapacitása különböző típusú orvostechnikai felszereléseket foglalhat magában, mint például az intenzív ellátásban használt szájmaszkokat vagy orvosi lélegeztetőgépeket, és a készletek feltöltése folyamatosan zajlik. A magyar kormány közel 1,5 milliárd Ft-ot biztosít a raktárbázis kialakítási költségének az áfájára, további 1,1 milliárdot pedig az előfinanszírozásra. A rescEU-tartalék az uniós polgári védelmi mechanizmus legvégső eszközét jelenti, amely minden típusú természeti és ember okozta veszély esetén aktiválható.

 

 

Élelmiszeripar

 

A tavaszi fagyok évtizedek óta nem látott mértékben pusztítottak a gyümölcsösökben, ez pedig az egekbe repítette az árakat. A hazai gyümölcstermesztésben hosszú évtizedek óta nem volt példa arra, mint az idei esztendőben. A 2020-as év tragédiája, hogy március elejétől, ahogy a gyümölcsfajták virágzásnak indultak – kezdve a kajszitól a meggyen és a cseresznyén át, egészen a körtéig –, hat-nyolc-tíz naponként érkezett egy két-három napos fagy, ami óriási, korábban még nem tapasztalt kártételt okozott. Az adatok még nem véglegesek, de az látszik, hogy a magyar gyümölcstermés nagyjából 40%-a elfagyott. Ennek következtében törvényszerű volt az árdrágulás. A zöldségeknél is megfigyelhető volt pár százalékos drágulás, ami főleg az április és június közötti időszakban bekövetkező nagy hőingásoknak tudható be. A hőérzékeny növények emiatt vontatottan keltek, és minden csúszott egy-két hetet. Ugyanakkor az üvegház és fólia alatti termesztésben nagyon jól teljesítettek a termelők és emiatt nem emelkedtek az egekbe az árak, mint a gyümölcsnél.

 

 

ICT

 

A World Robotics 2020 című, ipari robotok piacával foglalkozó felmérés szerint 2019 végén világszerte már 2,7 millió ipari robot dolgozott a gyárakban. Az éves növekedés üteme ugyan 2019-ben némileg csökkent (a kereskedelmi háború okozta bizonytalanság, illetve az autóipar és az elektronikai gyártás megtorpanása miatt), a 373 ezer munkába állított új robot így is a harmadik legjobb eredmény volt, amióta az adatokat gyűjtik. A robotok ipari alkalmazásában hagyományosan az ázsiai országok állnak az élen, a legtöbb új robotot 2019-ben Kínában állították munkába. A 14. és 15. helyen megjelenik két regionális versenytársunk, Csehország és Lengyelország, egyaránt 2600 új telepítéssel. Kicsit azonban más a kép, ha az ipari robotok 10 ezer munkavállalóra vetített számát nézzük. Szingapúr és Dél-Korea magasan kiemelkedik, Szlovákia jó helyezést ért el, Franciaország és Kanada között áll, és még Szlovénia is befért az elitbe. Magyarországot egyelőre nem találjuk meg sem az új telepítések, sem a fajlagos mutatók élbolyában.

 

Felhasznált források:

COVID-19

2020. október 1.

További hírek