A koronavírus gazdasági és kereskedelmi hatásai

Megjelent a HEPA aktuális hírösszefoglalója, mely számos hasznos információt tartalmaz a koronavírus gazdasági és kereskedelmi hatásairól.

A friss összefoglaló ide kattintva PDF formátumban is letölthető.

Nemzetközi gazdasági és kereskedelemi folyamatok és előrejelzések

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) javítja a globális gazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását. Az IMF legutóbbi globális prognózisában 5,5%-os bővülést várt az idei évre az előző, októberi becslésében szereplő 5,2% után. 2020-ban a globális GDP 3,5%-kal csökkent. Bár javul a globális gazdaság kilátása, ezzel egy időben tovább szélesedik a rés a lakosságát gyorsan beoltani képes gazdag és a szükséges források szűkében lévő szegényebb országok között. A koronavírus-járvány után a fellendülésben bízó piacok adósságválságba kerülhetnek, és emelkedhetnek a kamatlábak is. Az ezzel járó tőkeelvonások a tönk szélére juttathatják a kiszolgáltatottabb, fejlődő országokat.

USA

Washington egyre inkább élezi a helyzetet Pekinggel szemben, sorra hoz szankciós rendelkezéseket a kínai gazdasági térnyeréssel szemben. A kínai gazdasági nyomulást visszaszorító kétpárti törvénytervezet az Egyesült Államok szövetségeseit is érinti. A pekingi nagyhatalmi ambíciók letörését célzó javaslat, amely egyszerre támogatná az Egyesült Államok innovációs kutatásait, védené a már bejegyzett szabadalmakat, pénzelné az ország ipari beruházásait és szankcionálná a kínai befektetésekre pályázó cégeket vagy épp a szövetséges országokat. Budapestről nézve a legerősebb üzenet, hogy az Új Selyemút beruházásait is tiltólistára tennék és büntetnének miatta. A dokumentumban visszatérő elem, hogy az Egy övezet, egy út program (más néven Új Selyemút, angolul Belt and Road Intiative - BRI) károsan hat a nyugati érdekekre a világban, így az ellen szoros együttműködésben kell fellépni az olyan szövetségesekkel, mint az Európai Unió vagy Japán.

Kína

Kínában az import 38,1%-kal bővült éves bázison, míg az export 30,6%-kal. Összességében a külkereskedelmi mérleg a várt 52,05 milliárd USD-s többlettel szemben mindössze 13,8 milliárd USD-s többletet mutatott. A legfrissebb adatok megerősítik a kínai gazdaság rendkívül gyors kilábalását, mind a külső, mind a belső kereslet rendkívül élénk.

Európa

Esztendős csúcsra emelkedett az eurózóna éves inflációja márciusban, a februári 0,9%-ról 1,3-re. A ráta várhatóan még az idén 2% fölé kapaszkodik, ami már meghaladná az Európai Központi Bank (EKB) célját. A járvány továbbra is megakasztja a nemzetközi beszállítói láncokat, felhajtva az alapanyagok és a szállítás árát, a termelői árak emelkednek, és ez várhatóan átgyűrűzik a fogyasztói árakba is. Az infláció csökkenését előrevetítő oldalon óvatosságra int ugyanakkor, hogy a változékony élelmiszer- és energiaárakat nem tekintő maginfláció 1,2%-ről 1%-ra lassult, az alkohol és a dohány árát is kiszűrő mutató pedig 1,1-ről 0,9%-ra.

Németország

Nőtt Németország exportja februárban, a kínai viszonylatban tapasztalt erőteljes forgalom különösen jól jött a legnagyobb euróövezeti gazdaságnak. Az előző hónaphoz képest, szezonális és naptári hatással kiigazítva a kivitel értéke 0,9%-kal nőtt. Elemzők minimálisan nagyobb, 1%-os bővülésre számítottak a januári 1,6%-os emelkedés után. A behozatal értéke januárral összevetve februárban 3,6%-kal nőtt, nagyobb mértékben az elemzők által várt 2,4%-nál. Tavaly a kivitel értéke 9,3%-kal, 1204,7 milliárd EUR-ra süllyedt, a behozatalé pedig 7,1%-kal, 1025,6 milliárd EUR-ra esett vissza.

Februárban csökkent az ipari termelés Németországban, így már a második egymást követő hónapban jegyeztek fel visszaesést. A Német Statisztikai Hivatal (Destatis) közölte, hogy a szezonális, naptári és árhatással kiigazított adatok alapján februárban 1,6%-kal csökkent az ipari termelés az előző hónaphoz képest. Elemzők 1,5%-os növekedést vártak a januári 2%-os csökkenés után. A 2020 februáritól 6,4%-kal maradt el az ár- és naptári hatással kiigazított ipari termelés idén februárban.

Egyesült Királyság

Évtizedes rekordra emelkedtek a brit feldolgozószektor aktivitásának márciusi mérőszámai. Az IHS felmérése szerint a brit gyáripar szezonálisan kiigazított beszerzésimenedzser-indexe (BMI) márciusban 58,9 volt a februári 55,1 és a januárban mért 54,1 után. A brit feldolgozószektor márciusi BMI-indexe a gyáripari tevékenység lendületes bővülésére vall, ráadásul az ágazat aktivitási mérőszáma immár tíz hónapja megszakítás nélkül emelkedik. A brit feldolgozóipar rendelésállományának gyengesége különösen az exportrendelések változását jelző részindexben mutatkozik markánsan: ez a mutató márciusban is csak 50,5 volt, vagyis szinte stagnálást jelzett.

Magyar gazdasági és kereskedelmi folyamatok, adatok, előrejelzések

Az áprilisban megkezdődő nyitással 10% feletti GDP-bővülés is elképzelhető a második negyedévben a Századvég szerint. Az ipar és az egészségügy sokkal jobban teljesíthet tavalyhoz képest. Az intézet idén 4%-os, jövőre pedig 5,1%-os GDP-növekedéssel kalkulál. A várakozások szerint az állami szolgáltatások bizonyosan jobban teljesíthetnek idén tavasszal, akár 5%-os gazdasági növekedés is jöhet, a dinamika jövőre 5,5%-ra gyorsulhat.

A gazdaság kilábalása gyors ütemben valósulhat meg, a második negyedévtől kétszámjegyű növekedésre, az idén éves szinten 4%-os, jövőre pedig 5%-ot meghaladó bővülésre lehet számítani - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. A 2022-es költségvetés tervezetben csökkenő hiánypályával számolnak, illetve a védekezés költségei mellett továbbra is biztosítják a gazdaság újraindítási alapot. A gazdaság gyors visszaállását a növekedési pályára a kormány az adótörvények módosításával is segíteni kívánja, módosítani fogják a csőd- és felszámolási eljárások szabályait. A járvány miatti válság új irányokat is kijelölt a kormány gazdaságpolitikája számára, az egészségügyi eszközök hiánya rávilágított a globális ellátási lánc sérülékenységére, éppen ezért Magyarország önellátását több területen is erősíteni kell. A nagyvállalati beruházási támogatáson és az új egészségipari támogatáson keresztül 220 milliárd Ft állami hozzájárulással több mint 450 milliárd Ft értékű fejlesztés valósult meg vagy indult el. A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy a GDP-arányos beruházási ráta Magyarországon tavaly a krízis ellenére igen magas, 28% volt, amivel Magyarország a 3. legjobb helyre került az Európai Unióban.

Tavaly év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, ám január után februárban is érezhetően esett a foglalkoztatottság. Februárban 4,55 millióan dolgoztak, januárhoz képest 14 ezerrel többen, ugyanakkor – javarészt a járvány gazdasági következményeként – az előző év azonos időszakához viszonyítva 104 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. Ellentétes hatások érvényesülnek a munkaerőpiacon, miközben az építőipar vagy az agrárium szezonális okokból egyre dinamikusabb teljesítményt mutat fel, addig a vendéglátóipar és a turizmus továbbra is szenved. A leépítési hullám elsősorban a teljes üzletmenet-leállást elszenvedő szolgáltató szektorban érződik, de több, a megszokott módon üzemelő szektorban továbbra is munkaerő-kereslet van. A korlátozások további elhúzódása erőteljesebb hatást is gyakorolhat a munkaerőpiacra, ami a gyengébb számok irányába tolhatja az összképet.

Februárban az ipari termelés volumene (szezonálisan és munkanap-hatással kiigazítva) 4,8%-kal haladta meg az előző havit. A felugrás három havi gyengébb eredmény után érkezett, és ezzel a szektor teljesítménye a koronavírus-válság előtti szint fölé emelkedett. Az ipar termelés a tavaly tavaszi sokkszerű zuhanás után gyorsan helyreállt és őszre tulajdonképpen visszatért a válság előtti teljesítményre. Februárban (éves alapon) a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nőtt, ugyanakkor a legjelentősebb súlyú járműgyártás nagyobb, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben csökkent.

A harmadik hullám okozta kihívások ellenére tovább javultak a hazai kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásai. Az index az előző időszakhoz képest 9 pontról 14 pontra ugrott, mely közelít a járvány kitörése előtti, 2019-es 15-17-es értékekhez. Az ágazatok közül a szolgáltatási és az ipari szektor jövőképe javult jelentősen az előző negyedévhez képest, előbbi esetében 6-ról 15 pontra, utóbbinál pedig 11-ről 18 pontra emelkedett az index. A mezőgazdasági cégek hangulata ezzel szemben jelentősen romlott, bár még így is 16 ponton áll. A kereskedelmi szektor tekinthető a legkevésbé derűlátónak (5 pont). Cégméret tekintetében a 300 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű középvállalkozások bizonyulnak a legellenállóbbnak.

A vasúti árufuvarozás növekedésével erősödik a kombinált fuvarozás igénye is. Az intermodális fuvarozás az a pont, ahol a közúti szektor is részesedhet a tervek szerint a fővárost elkerülő V0-s vasútvonal pozitív externáliáiból, annak ellenére, hogy a vasút térnyerése nem kedvez a közúti szektor szereplőinek. Az egyre súlyosabb sofőrhiány és a nyugati protekcionista intézkedések (főként az uniós mobilitási csomag) amúgy is gúzsba kötik a közúti fuvarozókat, így már alig tudnak növekedni, és költségeik is folyamatosan emelkednek. Az új, intermodális terminálok (Zalaegerszeg, Debrecen, Záhony) és a V0-s közös kihasználásával viszont a vasút és a közút egyaránt profitálhat a fejlesztésekből, miközben a klímacélokhoz is közelebb kerülhet Magyarország. Az új terminálok a nemzetközi forgalmuk növelésével járulnak hozzá a kiszámíthatóbb vasúti közlekedéshez, és elősegítik, hogy Magyarország ténylegesen betöltse az észak–déli és a kelet–nyugati irányú fordítókorong szerepét. Több áru kerülhet majd a vasútra amiatt is, hogy a V0-s vonal mentén lévő iparvállalatok versenyképes vasúti szállítással juthatnak hozzá alapanyagaikhoz és szállíthatják ki késztermékeiket. Összességében nőni fog a vasúti fejlesztések eredményeként a vasúti teherszállítás versenyképessége a közútival szemben.

Kiválasztották a kivitelezőt a Békéscsaba–Lőkösháza vasúti pálya megújítására, a vonalszakaszt a román oldalon is modernizálják, így Budapest és Bukarest között jelentősen csökkenhet a menetidő. A Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonalszakasz a transzeurópai közlekedési hálózat része, a Budapest–Cegléd–Szolnok–Lőkösháza–országhatár vasútvonal egyik fontos és egyben utolsó, még át nem épült egyvágányú vasúti pályaszakasza. A tervezett fejlesztés során megújulna a felépítmény, az alépítményt pedig úgy erősítik meg, hogy a 160 kilométer per órás emelt sebességű és 225 kilonewtonos tengelyterhelésű közlekedés lehetővé váljon. Összesen 75 kilométernyi vágányt (ebből a már meglévő korszerűsítése 30 kilométer hosszú, a második vágány építése szintén 30 kilométer hosszú) érint a beruházás.

Magyar ágazati gazdasági és kereskedelmi folyamatok, adatok, előrejelzések

Agrárium

A népesség növekedése és az étkezési szokások változása miatt a világ élelmiszer-termelésének 2050-re meg kell kétszereződnie. Ez jelentős terhet ró az agrárgazdaságokra, amelyekből Magyarországon egyre kevesebb van. Az agrárgazdaságok fogyása megfelel az Európai Unióban is megfigyelhető tendenciának, 15%-kal csökkent a gazdaságok száma Magyarországon, elsősorban a kisebb gazdaságok hagytak fel tevékenységükkel. A gazdaságok által művelt több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület nyolctizede szántó, kétharmaduk pedig növénytermesztéssel foglalkozik. Az állattartó gazdaságok aránya 2010-ben még 46% volt a gazdaságokon belül, 2020-ban már csak 25%. Mindeközben a főként növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya 41%-ról 67%-ra nőtt, a vegyes gazdaságoké pedig a 2010-es 13%-ról 2020-ra 9%-ra változott. A gazdaságok irányítóinak válaszaiból kiderül, hogy 55%-uk 40–64 éves, 35%-uk 65 éves vagy idősebb, csak a gazdaságok 10%-át irányítják a fiatalabb generáció tagjai. Az ágazatnak szembe kell néznie azokkal a nehézségekkel, amelyeket az éghajlatváltozás okoz a biológiai sokféleség, valamint a talaj- és a vízminőség tekintetében, továbbá a világpiac követelményeinek is meg kell felelnie.

A biogazdálkodás és a bioélelmiszerek előállítása jelentősen hozzájárul a magyar agrárium növekedéséhez és fejlődéséhez. 2020-ban 303 ezer hektárra emelkedett a biogazdálkodásba bevont területek nagysága, így az elmúlt 5 évben megduplázódott a bioterületek mérete. A magyar kormány célja a biogazdálkodás további fejlesztése, s annak segítése, hogy az ágazat mind területben, mind élelmiszer előállításban további jelentős előrelépést érjen el. A 2021 és 2027 között a több mint 4500 milliárd Ft-os vidékfejlesztési forrás segítségével a korábbiakhoz képest jóval nagyobb fejlesztési keretre pályázhatnak majd az ágazat szereplői. Az elkövetkezendő hét évben pedig a közvetlen területalapú támogatások 20%-át a biogazdálkodók támogatására szeretnének fordítani.

Élelmiszeripar

Az élelmiszerellátás bizonytalansága már a koronavírus-járvány kitörése előtt is közel 2 milliárd embert fenyegetett világszerte. A pandémia miatti ellátásilánc-problémák csak súlyosbították a helyzetet. A fogyasztói viselkedés megváltozása rendkívül látványosan áramlik végig a teljes ellátási láncon, ami azt jelenti, hogy a termelők, a feldolgozóipar és a kereskedők részéről egyaránt gyors reagálásra van szükség egy ilyen piaci helyzetben. Az ellátási lánc eddigi kulcsszava a „forgathatóság” volt, amit érdemes lenne a „precizitás”-ra cserélni. Az ellátási lánc pontos áttekintése megmutathatja és elkerülheti a sebezhetőségeket. Az agrár ellátási láncok esetében a fenntarthatóság, a méretezhetőség és az ellenálló-képesség megteremtése a legfontosabb - nemcsak a járvány, hanem az éghajlatváltozás kihívásai miatt is.

Elektronika

Bennfentesek szerint egyelőre nem egyhamar oldódhat meg a globális chiphiány. Mindezek következtében elszabadultak ezen alkatrészek árai, s a probléma még ennél is komolyabbá vált, ugyanis olyan nagy autógyárak, mint a Ford, a Nissan és a Volkswagen, kénytelen volt visszavágni gépjármű termelését, melynek következtében akár 60 milliárd USD-s bevételkiesést is elszenvedhet a globális autóipar. A koronavírus megjelenésével hatalmasat ugrott a chip kereslet, a nagyobb chip gyártók átálltak az autó chipek előállításáról egyéb termékekre, majd miután ismét beindult az autópiac, akkor már nem volt kapacitás újraindítani a nélkülözhetetlen kis integrált áramkörök gyártását.

A világ második legnagyobb mobiltelefon-gyártó országának számító India hatalmas ösztönzőkkel csábítaná magához a chipgyártókat: a kormány minden olyan chipgyártó vállalatnak egymilliárd USD-s támogatást adna, amely az országba viszi a termelési tevékenységét. A TSMC, az egyik vezető chipgyártónak számító tajvani vállalat idén már kitűzte célként maga elé, hogy 28 milliárd USD-t költ a fejlesztés és a gyártás felpörgetésére, továbbá az elkövetkező években összesen 100 milliárd USD-s beruházást tervez. Jelenleg Tajvan és Dél-Korea adja a processzorchipek globális gyártásának 80, a memóriachipek kibocsátásának pedig 70%-át.

Start-up

A Tungsram és a Startup Campus közös, 2020 tavaszán indult akcelerációs programja korai fázisú hardver start-up-oknak nyújtott lehetőséget arra, hogy innovatív ötletből sorozatgyártásra alkalmas termékek születhessenek. A programra 120 jelentkezés érkezett, amelyek közül öt csapatot válogattak be. Az öt résztvevő start-up egyenként 20 millió Ft-os befektetést kapott projektjeinek megvalósításához.

Felhasznált források: