2023. április 13-án Buda szívében került megrendezésre a magyar vállalatok tudatos külpiacra lépését elősegítő Fit For Export program záróeseménye. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megvalósuló, szolgáltatásokat, edukációt és kapcsolati tőkét nyújtó program a hazai vállalkozók külföldi piacra jutásának egyik igencsak sikeres kezdeményezése. 

A rendezvényen részt vett Dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettese, Kabai Éva, az Eximbank Exportfinanszírozás, Biztosítás és Külkapcsolatok igazgatója és Szmollár Katalin, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Innovációtámogatási főosztályvezetője, akik a Fit For Export programot értékelő beszédet, valamint szakmai prezentációt tartottak. 

Jenei Gábor, a HEPA vezérigazgató-helyettese felszólalásában elmondta, hogy az Európai Unióban működő vállalkozások 99 százaléka kis- és középvállalkozás, akik a munkavállalók kétharmadát foglalkoztatják. Éppen ezért fejlesztésük és támogatásuk elengedhetetlen, hiszen ők a modern és versenyképes vállalkozói környezet alappillérei. A versenyképesség és a foglalkoztatottság növelését célzó különféle szolgáltatásokkal a Fit For Export program keretében olyan egyedülálló lehetőségeket tudott kínálni a vállalkozások számára a HEPA, amelyekre korábban nem volt példa. Mivel a koronavírus-járvány megzavarta a projekt jelenléti lebonyolítását, a koncepciót újragondolva, a virtuális térre helyeződött át a hangsúly, így létrejött az Online Kiállítói Tér, amelynek segítségével a hazai vállalkozások virtuálisan mutatkozhatnak be a nemzetközi partnerek előtt. A jelenleg is futó, multiszektroriális, állandó kiállításon a cégek virtuálisan körbejárható standokat hoztak létre, ahol a különböző nemzetközi cégek kapcsolatba léphetnek a projektben résztvevőkkel.  Ezt a szolgáltatást a későbbiekben a HEPA szeretné beemelni az általános szolgáltatásai körébe. „iHEPA néven, online igénybevehető szolgáltatáscsomagot dolgoztunk ki, képzéseink is e-learning tananyag formájában váltak elérhetővé. Online workshopokat is tartottunk, például az online marketingstratégia-alkotás folyamatát sajátíthatták el a Fit For Export kedvezményezettjei. Streaming szolgáltatásunk is volt, amely keretében a cégek virtuálisan, élő közvetítésben jelenhettek meg a külpiaci rendezvényeken. A szolgáltatás keretében nyújtott forgatások alkalmával a kkv-kat bemutató kisflilmek is elkészültek, melyek az adott vállalkozásnak biztosítanak bemutatkozási lehetőséget Ezek a kezdeményezések azért is roppant fontosak, mert beépíthetőek a cégek marketingstratégiájába. 

A Fit For Export program keretében a korábban már sikeresen megvalósított BPDC program folytatása is megvalósulhatott. Az alprogram célja volt a hazai kkv-k piacra lépésének támogatása az Amerikai Egyesült Államokra fókuszálva. A program megvalósításáért felelős szakértők - a jelentkező vállalkozások objektív besorolása érdekében - részletes minősítési módszertant alakítottak ki.

Az egyéni fejlesztések során az érdeklődők egy USA piaci bevezető konferencián vehettek részt, ahova a hazai szakértők mellett a magyar gazdasági diplomácia szakértői is becsatlakoztak, és hasznos tanácsokkal látták el a vállalkozások vezetőit.
Az amerikai piacra lépés előtt álló 20 céget alkotó csoport felkészítése Budapesten, a PwC Magyarország közreműködésével  zajlott, amely során elsajátíthattak az Amerikában bevált üzlet-és termékfejlesztési, marketing és kommunikációs ismereteket, valamint képet kaptak az érvényes jogi környezetről is. A résztvevők interaktív módon, gyakorlatorientált eszközökkel fejleszthették bemutatkozó pitchüket, amit a program végén egy verseny keretében szakmai zsűri előtt is előadtak.
Az üzletileg és szervezetileg legfejlettebb, stabil amerikai üzleti kapcsolatokkal már most is rendelkező cégek szakmai coachingot vettek igénybe az amerikai piacon már bizonyított, az ottani körülményeket jól ismerő szakemberektől. A coaching mellett a cégek részt vettek a washingtoni D.C. Startup Week-en, ami a keleti part egyik fontos, több ezer startupot és befektetőt megmozgató technológiai rendezvénye, itt és a kint töltött időben szervezett találkozókon építhették tovább kapcsolataikat.

A kiforrott üzleti modellel és termékkel már rendelkező, de állandó amerikai üzleti kapcsolatokkal még nem, vagy csak részben rendelkező 10 cég a D.C. Startup Weeket megelőzően részt vett egy kéthetes miami bootcamp-en, ahol helyi szakemberek adták át az amerikai üzletfejlesztéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. A két hét alatt a résztvevő cégek képviselői tökéletesítették bemutatkozó anyagaikat és befektetői pitchüket, hogy a Startup Week-en már élesben próbálják ki a bootcamp-en tanultakat.” – hangzott el Jenei Gábor beszédében. 

Dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos a magyar űrkutatás jelenéről és jövőbeli kilátásairól beszélt. Elmondta, hogy a hazai űrstratégia legfőbb célkitűzése jelenleg a nemzetgazdaság egészét érintő innováció és a fenntartható növekedést ösztönző lehetőségek kiaknázása. Az űrszektor prosperitásához elengedhetetlenek a tudásalapú társadalmi és gazdasági feltételek, valamint az infrastrukturális háttér fejlesztése. 

Magyarország Űrstratégiájának célrendszere összhangban van az Európai Űrügynökség (ESA) Agenda 2025 stratégiában foglaltakkal, az EU 2021-2027-es űrprogramjának fő célkitűzéseivel és a kormány gazdaságfejlesztési céljaival. Jelenleg globális verseny folyik a potenciálisan elérhető új erőforrásokért és ennek jelentőségét egyre több ország ismeri fel. Például Luxemburg a jogi környezet kialakításával egyfajta központjává vált az aszteroidabányászatnak és a világűr erőforrásainak felhasználására törekvő vállalatoknak. Csehországban és Lengyelországban szintén vannak kifejezetten űrbányászati céllal alapított cégek. 

„Mi is efelé közelítünk. Célunk az űriparral foglalkozó vállalkozások piaci potenciáljának és releváns képességeinek erősítése, valamint az űripari KKV-k egymással való együttműködésének fejlesztése. Az Európai Unió és Magyarország Kormánya segítségével a kis- és középvállalkozások űripari piacra történő beléptetése, illetve nemzetközi értékláncokhoz történő csatlakozásának elősegítése, megalapozása folyik azzal a céllal, hogy az elért sikerek tartós eredményekké, több évtizedet átívelő sikertörténetté fejlődjenek.” – mondta a miniszteri biztos.

Kabai Éva, az Eximbank Exportfinanszírozás, Biztosítás és Külkapcsolatok igazgatója beszédében kiemelte, hogy az Eximbank egyik legfőbb prioritása a stabil háttérrel rendelkező, már exportáló vagy exportérett hazai vállalatokat támogatása. A bank elkötelezett abban, hogy a magyar piac 80 százalékos EU piaci függőségét elmozdítsa, például a FÁK országok irányába, azon belül is jelenleg nagy popularitásnak örvend Üzbegisztán és Kazahsztán. Az Eximbank a világ 198 országából jelenleg mintegy 118 országba tud exporttevékenységet finanszírozni. Kiemelt követelményeik közé tartozik, hogy a finanszírozott ügyletek keretében exportált áruk legalább 50 százaléka Magyarországról származzon és hogy például a fővállalkozói szerződés értékének legalább egynegyed részben igazoltan magyar származásúnak kell minősülnie. 

Szmollár Katalin, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a különböző védjegyek óriási mértékben tudják növelni egy cég értékét, mind gazdasági, mind pedig társadalmi tekintetben. A védjegyesítés monopol helyzetet teremt a piacon, ezért fontos, hogy egy adott cég portfóliójába tartozó termék és szolgáltatás minél több eleme rendelkezzen védjeggyel. A befektetők számára is sokkal vonzóbban azok a cégek, amelyeknek rendezettek a jogai. Nem meglepő, hogy az európai szabadalmi bejelentők legnagyobb számban Ázsiából érkeznek, legnagyobbak közülük a Huawei, az LG és a Samsung. Az elmúlt négy évben például Kínában milliós nagyságrendű szabadalmi bejelentések születtek évente, ezzel ellentétben Magyarországon átlagban 450. Az európai uniós védjegyek kétmillió fölött járnak, itthon a nemzeti védjegyek szám 4-5 ezer.  A magyar kkv-knak csupán 3,4 százaléka rendelkezik bármiféle oltalommal. Régiós tekintetben Lengyelország vezet, akik összességében is bőven az európai átlag felett járnak, 10 százalékkal. A hazai cégek körében történő védjegyesítés helyzetének előmozdítása érdekében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szolgáltatásai keretében például térítésmentes tanácsadást biztosít a kis-és középvállalkozások szellemivagyon-gazdálkodásának.

Végezetül a számokról is említsünk néhány szót. A Fit For Export projekt keretében 410 cég kapott exportminősítést, 178 képzést teljesítettek a vállalatok, 177 szolgáltatási szerződés jött létre, 35 cég kapott USA piaci felkészítést. Összesen 20 bemutató kisfilm készült el, 17 streaming alkalomra került sor.