2024. szeptember 3-án került megrendezésre Budapesten a Magyar-Fülöp-szigeteki Üzleti Fórum a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) szervezésében. Az esemény társszervezője a Fülöp-szigeteki Kereskedelmi és Iparkamara (PCCI) volt.
A fórum hivatott célja volt, hogy bemutassa a résztvevőknek mind a magyar, mind a fülöp-szigeteki üzleti modelleket és gazdasági lehetőségeket, ezáltal elősegítve a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok fejlődését, az országaink közötti kommunikációt és együttműködést. A rendezvényen részt vett Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, Perry Ferrer, a PCCI ügyvezető alelnöke és Jenei Gábor, a HEPA vezérigazgatója is. Az eseményen továbbá 34 magyar és 22 fülöp-szigeteki cég képviseltette magát.
„Úgy hiszem ez a találkozás már magában egy mérföldkő országaink gazdasági kapcsolatában. Az elmúlt években mindkét ország jelentős gazdasági átalakuláson ment keresztül, Magyarország, mint Európa kapuja, és a Fülöp-szigetek, mint Délkelet-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdasága. Ezek a változások számos új lehetőséget hoztak magukkal mind a kereskedelem, mind a befektetés terén. A két ország közötti bilaterális kereskedelem értéke meghaladta a 199 millió dollárt az elmúlt évben, ezt pedig még tovább kívánjuk erősíteni” - jelentette ki köszöntő beszédében Bihari Katalin.
A fórum kiváló lehetőséget kínált filippínó üzleti partnereink számára, hogy megismerjék Magyarországot és fontosabb intézményeit, illetve találkozzanak más, magyar szakmai partnerekkel. A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséget bemutató előadásában Jenei Gábor vezérigazgató így fogalmazott:
„2018 novemberében megalakult az export- és promóciós ügynökségünk, a HEPA, 2019-ben pedig elindították NEXT Nemzeti Export Stratégia programot. Ilyen programra azért volt szükség, mert habár Magyarország exportteljesítménye kifejezetten jó (33. a világon, az export volumenét nézve) az export közel 80 százalékát európai államokba szállítjuk, és csak 20 százalékát más országokba. Továbbá problémát jelent, hogy a magyar export 80 százalékát nagyobb vállalatok teszik ki. Célunk, hogy a magyar export minél nagyobb részét tegyék ki a kis- és középvállalkozások által eladott szolgáltatások és áruk.”
A HEPA ezeket a vállalkozásokat segíti releváns képzéseivel, valamint az általa szervezett eseményekkel és az üzleti kapcsolatok kiépítése által – tette hozzá.
A bilaterális kapcsolatot szemléltető előadások, valamint a vállalkozások prezentációit követően a részvevő cégeknek és képviselőiknek lehetőségük volt B2B (business-to-business) üzleti megbeszélésen is részt venni, valamint megismerkedni a Fülöp-szigetek felvevőpiacával és export lehetőségeivel. A főbb érintett gazdasági ágazatok közé tartozott a hús- és élelmiszeripar, az egészségügy, valamint az elektronika és technológiai szektor. A Fülöp-szigeteknek szüksége van az újításokra, modern technológiákra, ötletekre és innovációkra. Magyarország és a Fülöp-szigetek gazdasági kapcsolata egyedülálló, hiszen országaink erősségei kiegészítik egymást: Magyarországon jelentős a vízgazdálkodás, a modern technológiák és újítások, a Fülöp-szigetek pedig kiváló felvevőpiaccal és humán tőkével rendelkezik, hiszen a társadalom 50 százaléka 30 éves kor alatti – hangzott el az eseményen.
A Fülöp-szigetek a jövőben fontos célpiac lehet a magyar vállalkozások számára. Az ország gazdasága dinamikusan növekszik. Az előrejelzések a 2023 és 2025 közötti időszakra 5,7%-os átlagos éves GDP növekedéssel kalkulálnak a távol-keleti országban.
Jelenleg, 2023-as adatok alapján a Fülöp-szigetekre irányuló magyar exporton belül az elektronika, az élelmiszeripar és a járműipar részesedése volt a legjelentősebb, valamint számottevő súllyal bírt az agráripar és a vegy-, gumi- és műanyagipar is a magyar kivitelen belül. A jövőben az IKT (5G megoldások, smart city, felhőalapú megoldások, kiberbiztonság), az elektronika (hálózati szinkronizáló eszközök, 3D mérőeszközök), az élelmiszeripar (étkezési olajok, kisállateledel, készétel, hústermékek, alkoholos italok), a mezőgazdaság (gabona, naposbaromfi, keltető tojás), az agrotech és agráripar (digitális agrár megoldások, bio talajjavító szerek, élelmiszerfeldolgozó gépek, vetőmagok), a környezetipar (vízkezelő berendezés, napelem), az egészségipar (gyógyszerkészítmény, vérkészítmények, orvosi eszközök) és a szolgáltató szektor (légi szállítás, pénzügyi és biztosítási szolgáltatások, üzleti szolgáltatások, HR szolgáltatások, környezetvédelmi konzultációs szolgáltatások) területén lehet potenciális lehetőség a magyar export fejlesztésére.
