Kazah és magyar kormányzati, valamint üzleti szereplők találkoztak a magyar fővárosban, hogy új lehetőségeket teremtsenek a két ország közötti stratégiai partnerség elmélyítésére. Magyar-Kazah Üzleti Fórumot szervezett a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség 2025. március 18-án, Budapesten. 

Közép-Ázsia a világgazdaság kulcsfontosságú régiójának tekinthető, nemcsak az energiakereskedelemben betöltött szerepe miatt, de az Európát Ázsiával összekötő közlekedési és logisztikai hálózatok elengedhetetlen láncszemeként is. A térség országai jelenleg a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartoznak, ez pedig nem maradt észrevétlen Magyarország számára sem. A magyar kormány korán felismerve ezen tendenciákat, elindította a Keleti Nyitás politikáját. Ez a megközelítés is aláhúzza a régió jelentőségét a külgazdasági stratégiában. 

A térség országai közül kiemelkedik Kazahsztán, mint hazánk egyik legértékesebb partnere. A virágzó kétoldalú gazdasági együttműködés számtalan előnye hangsúlyos szerepet kapott a HEPA által megrendezett Magyar-Kazah Üzleti Fórumon. 

A kiemelt jelentőségű eseményen Arman Sakkalíjev, a Kazah Köztársaság kereskedelmi és integrációs minisztere, Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese, Abzal Szaparbekuli, a Kazah Köztársaság magyarországi nagykövete, dr. Holicza Péter, az Energiaügyi Minisztérium európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, valamint Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója is részt vett. 

A rendezvény során a kazah-magyar gazdasági kapcsolatokat tovább erősítő együttműködési megállapodás is született, amelyet Berik Akmetov, a QazTrade (a kazah kereskedelemfejlesztésért felelős szervezet) ügyvezető igazgatója és a HEPA képviseletében Jenei Gábor írt alá. 

Magyar Levente az eseményen elhangzott beszédében kiemelte, hogy a magyar kormány megkülönböztetett figyelmet szentel annak, hogy tovább erősítse a Kazahsztánnal fennálló gazdasági kapcsolatokat, és segítse a magyar cégek beruházásait a közép-ázsiai országban. 

Továbbá megjegyezte, hogy az Arman Sakkalíjev, kazah kereskedelmi és integrációs miniszterrel folytatott megbeszélésen megállapodtak arról, hogy lebontják a beruházások előtt álló bürokratikus akadályokat, és "gyorsítják a pályát" a cégek előtt, hogy minél gyorsabban megvalósíthassák a befektetésekkel kapcsolatos terveiket.

A miniszterhelyettes azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt 15 évben hatalmas mértékben megugrottak a magyar tőkekihelyezések Kazahsztánban: 

„Míg 2010-ben gyakorlatilag alig volt kimutatható magyar befektetési jelenlét Kazahsztánban, addig ma már a több száz millió eurós nagyságrendet érik el ezek a befektetések” – mondta.

A cégek közül kiemelte a MOL-t és az UBM takarmányfeldolgozó vállalatot, amelyek ennek a folyamatnak az egyik zászlóvivői. 

A hazai olajtársaság már most több száz millió eurós befektetési állománnyal rendelkezik a közép-ázsiai országban, és újabb szektorokra terjesztheti ki jelenlétét. Az említett agáripari vállalat pedig több tízmilliárd forint értékű projektet valósít meg Kazahsztánban, amely az első magyar érdekeltségű mezőgazdasági feldolgozóipari beruházás lesz az országban – ismertette.

Előző gondolait kiegészítve, a miniszterhelyettes hozzátette, hogy előkészítés alatt áll egy jelentős volumenű magyar-kazah befektetési alap létrehozása, amely államközi megállapodás keretében közös vállalati beruházásokat támogatna.

Ezt követően rávilágított a kazah piac által kínált lehetőségekre a magyar agrárium számára. Elmondta, hogy Kazahsztán a világ egyik legnagyobb termőterületével rendelkező országa, több száz millió hektárral, amely az évszázados magyar mezőgazdasági szakértelem számára végtelen perspektívát jelenthet, megemlítve ezzel kapcsolatban a kazah-magyar kormányzati és vállalati összefogásban zajló vetőmagnemesítésre és vetőmagelőállításra kiterjedő programot.

Arman Sakkalíjev beszédében kihangsúlyozta az országán áthaladó Transz-Kaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonal fontosságát, és bátorította a magyar vállalatok áruforgalmi szektorba való befektetéseit. Magyar Leventéhez hasonlóan, Kazahsztán kereskedelemért és integrációért felelős minisztere is beszámolt az országban jelen lévő 700 millió dollár értékű magyar befektetésekről, majd kiemelte, hogy a közös cél az, hogy ezt az összeget a következő időszakban 1 milliárd dollárra emeljék.

Jenei Gábor prezentációja során felhívta a hallgatóság figyelmét a Kazahsztánnal folytatott kétoldalú kereskedelem folyamatosan növekvő jelentőségére. Ezen tendenciát a statisztikai adatok is igazolják: az országba irányuló magyar export volumene 2024-ben elérte a 244 millió eurót, ezzel 11 százalékos növekedést produkálva az előző évhez képest, ami már csak abból a szempontból is fokozottan lényeges, hogy Magyarország GDP-jének 80 százalékát az exporttevékenység adja. 

A HEPA vezérigazgatója a kazahsztáni sikertörténetek zászlóshajójaként hivatkozott a terménykereskedéssel és takarmánygyártással foglalkozó UBM Csoportra, amely több tíz milliárd dollárnyi beruházással rendelkezik Kazahsztánban.

Emellett kitért arra is, hogy véleménye szerint a magyar-kazah együttműködés következő dimenziója a harmadik országokban való közös megjelenés és versenyképes jelenlét elérése lehet. 

Kazah oldalról 20, míg magyar oldalról 50 cég képviseltette magát, leginkább az agrár-, élelmiszer-, gép-, IT- és könnyűipar területéről. A rendezvény végén a vállalkozások képviselői mintegy 70 B2B megbeszélésen vettek részt.