Kétségtelenül történelmi pillanatot élt meg Magyarország, amikor 45 év kihagyás után újból magyar űrhajós lépett ki az űrbe 2025. június 25-én 8:31-kor. Mintegy négyéves előkészítő munkát követően, a 247 pályázó közül szigorú feltételek mentén kiválasztott Kapu Tibort a Floridában található űrkikötőből lőtték fel a több mint 400 kilométer magasságban található Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Ezáltal a 33 éves gépészmérnök végzettségű kutatóűrhajósnak nem „pusztán” az a kiemelt szerep jut, hogy a második magyar asztronauta lehet (Charles Simonyi, magyar származású üzletember, ugyan kétszer is járt az űrben, de űrturistaként és nem űrhajósként), de egyben az első magyar állampolgár, aki átléphet az ISS fedélzetére. A kutatóűrhajós tartalékos pozíciót Cserényi Gyula 35 éves erősáramú villamosmérnök tölti be, aki szintén a rendkívül szigorú kiválasztási folyamat eredményeként jutott be a programba és teljeskörű kiképzésben részesült, így hazánk jelenleg két kiképzett űrhajóssal is rendelkezik.
Farkas Bertalan, az első magyar asztronauta, Kapu Tibor, kutatóűrhajós és Cserényi Gyula kutatóűrhajós tartalékos – Kép forrása: HUNOR – Facebook
A küldetés előzménye 2021-ig nyúlik vissza, amikor a Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálásával elfogadásra került Magyarország Űrstratégiája, ennek elemeként jött létre a Hungarian to Orbit (HUNOR) kutatóűrhajós-program. A terveket tettek követték, és szinte a nulláról épült fel egy űrökoszisztéma hazánkban, amelynek mintegy megkoronázása a történelmi jelentőséggel bíró 2025-ös magyar űrutazás.
És hogy miért oly fontos mindez? Egyfelől nyilvánvalóan komoly nemzetközi presztízst biztosít hazánknak és egyértelmű jelentősége van az országimázs-építés szempontjából. Másrészt azonban ennél jóval materiálisabb előnyökkel is bír mind az űrstratégia megvalósítása, mind pedig maga a kutatóűrhajós-program.
A XXI. század elmúlt két és fél évtizedében egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy számos, korábban a tudományos fantasztikus irodalom világába tartozó dolog a valóság részévé avanzsálhat. Új űrverseny indult, egy technológiai versenyfutás, amelyből az egyes nemzetek - ki kevésbé, s ki jobban -, de igyekeznek kivenni a részüket. Ennek súlyát jól mutatja, hogy mind a tudományos űrkutatás, mind a műholdakhoz kötődő technológiák, mind az emberes űrutazás eszközrendszere rohamosan fejlődik, melynek eredményei már most is kézzel foghatóak, gondoljunk akár olyan hétköznapi területekre, mint a precíziós mezőgazdaság, amelynek fontos alapját képezik a műhold alapú geolokációs technológiák, de éppígy a tudomány világából megemlíthetjük a James Webb űrtávcsövet, amely korábban soha nem látott távoli világok újabb és újabb rejtélyeit fedi fel a kutatók előtt.
Ez a verseny tehát zajlik, és bár nyilvánvaló, hogy az olyan űrnagyhatalmakkal, mint az Egyesült Államok, nem mérkőzhetünk, de részesei kell legyünk ennek a fejlődési hullámnak is és fontos kivennünk a magunk részét a nemzetközi és az európai folyamatokból. Ezáltal ugyanis magyar vállalkozások is bekapcsolódhatnak az űriparba, a magyar tudományos élet, élén az egyetemekkel bekapcsolódhat a nemzetközi kutatásokba és kialakulhat itthon egy olyan szellemi tudástőke, amely kulcsfontosságú lehet a jövő szempontjából.
Ennek az első eredményei pedig már most látszanak. A jelentkezők szelektálása és végül Kapu Tibor és Cserényi Gyula kiképzése során itthon is létrejött egy tudásbázis, mi több például az egészségügy területén magyar újítások is születtek a kiválasztási és kiképzési folyamat kapcsán. Ennek köszönhetően hazánk a jövőben nagyobb szerepet kaphat a nemzetközi űrhajós kiválasztási és kiképzési folyamatokban.
Emellett Magyarország egyre komolyabb szerepet vállalhat az Európai Űrügynökség (ESA) munkájában, melynek egyébként 2015-óta teljes jogú tagja.
Mindezen túl a korábbi, egyetemi fejlesztésű, kutatási célokat szolgáló kisműholdak mellett úgy tűnik, hogy hamarosan egy magyar geostacionárius műhold és több, szintén magyar földmegfigyelési műhold állhat földkörüli pályára. Ennek első lépéseként Martonvásáron egy űrtechnológiai gyártóközpont jön létre, melynek kiemelt feladata az említett műholdak legyártása lesz.
Az űripari nemzetközi ökoszisztémába való bekapcsolódást mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a kutatóűrhajós-programot is koordináló Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézményeként működő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség már a 2025. január 7-10. között zajló Las Vegas-i CES 2025 Consumer Electronics Show rendezvényen is több magyar űripari vállalat nemzetközi megjelenését is támogatta, majd 2025. április 7-10. között Colorado Springsben, Magyarország Washingtoni Nagykövetsége és Houstoni Alkonzulátusa előkészítésével és támogatásával önálló nemzeti standon jelenhettek meg magyar űripari vállalkozások a 40. Space Symposium-on, a világ legjelentősebb űripari szakmai találkozóján, amely egyben szakkiállítás és üzleti fórum is.
Végül, de nem utolsósorban pedig maga az űrutazás is komoly előnyöket tartogat a presztízsen túl. Ennek egy kis szelete, hogy növeli a programot támogató magyar márkák, és az űrbe Kapu Tibor által felvitt magyar élelmiszerek, a Stühmer Pillanat Korfu csokoládédesszert, az Erős Pista, valamint a Piros Arany nemzetközi és hazai ismertségét. Ezen felül viszont valódi pezsgést is hoz a magyar tudományos életbe. Mint azt a HUNOR program részleteit ismertető hivatalos oldalon is olvashatjuk: „Az ország minden pontjáról érkeztek kísérleti tervek, műszerfejlesztési koncepciók és tudománynépszerűsítő kezdeményezések a HUNOR-küldetéséhez. Földmegfigyelés, anyagtudomány, sugárzástan, folyadékfizika, adatbányászat, virtuális valóság (VR), gyógyszerkutatás, orvostudomány, mikrobiológia, pszichológia – a pályázatok széles palettája mutatja, hogy az űrtevékenység napjainkban az összes tudományterületen jelen van. A magyar kutatóűrhajós 14 napos küldetése során közel 30 kísérletet fog végezni a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.”
Ez utóbbiak pedig a magyar egyetemek fejlődése, a Magyarországon zajló K+F tevékenységek segítése, és a hazai tudástőke bővülése szempontjából is kiemelt jelentőségűek.
Az untig ismert klasszikust idézve tehát, kis lépés Kapu Tibornak, amikor az ISS fedélzetére lép, ám nagy lépés Magyarországnak, hogy eljutott eddig az ikonikus pontig a komoly lehetőségeket rejtő űrstratégia megvalósításában.
Fő- és borítókép: Az Axiom 4 legénysége: Peggy Whitson, az Ax-4 küldetés amerikai parancsnoka, Shubhanshu Shukla indiai pilóta, Sławosz Uznański-Wiśniewski lengyel küldetésspecialista, Kapu Tibor küldetésspecialista - Kép forrása: HUNOR - Facebook