2023. június 21-én a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség szervezésében Magyar-Tunéziai Üzleti Fórumot tartottak Budapesten. Az esemény stratégiai jelentőségét mutatja, hogy a Tunéziával történő üzleti kapcsolatok kiaknázásában legalább annyi hazai vállalat érdekelt, mint amennyi Egyiptomban terjeszkedne.
Az üzleti fórum a gazdasági megfontolásokon kívül diplomáciai tekintetben is kimagasló jelentőséggel bírt. A két ország 67 éve áll már diplomáciai kapcsolatban egymással, azonban ezt megelőzően, Budapesten utoljára hét évvel ezelőtt üdvözölhettünk tunéziai külügyminisztert.
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere az eseményen tartott nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy semmilyen nyitott kérdés nincs Magyarország ás Tunézia között, amely gátolná a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődését. Ebben kulcsszerepet játszik az is, hogy a hazánk és a Maghreb-ország közötti bilaterális kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, nemzetgazdaságuk motorját pedig szintén a kölcsönösen előnyös win-win stratégia mentén kívánják kialakítani, ezt pedig a számok is jól bizonyítják. A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 262 millió euróval csúcsot döntött, és idén is 22 százalékos növekedést regisztráltak eddig. A magyar külügyi tárca vezetője kihangsúlyozta, hogy a Tunéziában nyitva álló export és befektetési lehetőségek komoly távlatokat nyitnak a két ország viszonylatában, és a magyar gazdaság diverzifikáltságára mutatnak rá. Büszkeséggel beszélt az olyan hazai zászlóhajós-projektekről is, amelyek bátorítják a magyar vállalatokat az észak-afrikai terjeszkedés irányába. Üdvözölte, hogy magyar premix üzem épül Tunéziában, illetve kitért arra is, hogy egy másik hazai vállalat nyolcmillió euró értékben tevetejfeldolgozó létesítményt hoz létre az országban. Hangsúlyozta a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek iránti tunéziai érdeklődést is, ami nem meglepő, hiszen hazánk Európa legszigorúbb biztonsági eljárásrendjének megfelelően állítja elő termékei. A magyar orvosi műszergyártást is méltatta, hiszen az ágazat már jelen van Tunéziában és bizakodva említette a magyar gyártású biztonsági nyomtatványokat is, amelyek hamarosan szintén megjelenhetnek a tunéziai piacon. A hazai cégek a tunéziai infrastruktúra fejlesztésében is részt vehetnek, például a vasútépítés területén. Továbbá a világszinten is élvonalbeli vízgazdálkodási technológiák is keresettek az országban. "Az itt részt vevő magyar vállalkozások vezetői mind-mind olyan vállalatokat vezetnek, amelyek a saját ágazataikban Magyarország legjobbjai közé tartoznak. Megbízható, jól működő, a magyar kormánnyal együttműködésben álló vállalatok, amelyek a külgazdasági stratégia végrehajtásának szempontjából fontos szerepet játszanak."
Nabil Ammar, a Tunéziai Köztársaság külügyért, migrációs ügyekért és tunéziai diaszpóráért felelős minisztere a két ország regionális szerepének felértékelődésére helyezte a hangsúlyt. Beszédében kitért arra, hogy mind Tunézia, mind pedig Magyarország egyfajta „hub”-ja, azaz gócpontja lehet a tágabb értelemben vett gazdasági együttműködésnek. Kiemelte, hogy Tunézia sokat tanulhat a meglehetősen sokrétű magyar gazdaságtól a reformoktól egészen a gyakorlati tudás megszerzéséig.
Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója reményeit fejezte ki a Tunézia és Magyarország közötti kereskedelmi kapcsolatok tovább bővítését illetően. „Magyarország legversenyképesebb ágazatai, az építőipar és zöldgazdaság, az egészségipar, a mezőgazdaság, agrár- és élelmiszeripar, az innovatív és digitális technológiák, valamint a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások területén látjuk a legtöbb lehetőséget. A klímaváltozás hatásai egyre jobban érzékelhetők, ezért a magyar vállalkozások nagy figyelmet fordítanak a fenntartható és zöld technológiákra. Magyarország hagyományosan erős víziparral és gyorsan fejlődő zöldiparral rendelkezik, a magyar tudás és technológia hozzájárulhat a tunéziai zöldgazdaság fejlődéséhez. Az egészségipar most még viszonylag kis arányt képvisel a tunéziai kétoldalú kereskedelemben, azonban az elmúlt időszakban több sikeres szakmai egyeztetésre is sor került a felek között. A kapcsolatok további elmélyítéséből mindkét fél profitálhat. A magyar egészségipari vállalkozások képesek ellátni magas minőségű termékekkel a tunéziai piacot, mint pl. gyógyszerkészítmények vagy orvosi és kórházi eszközök.”
A Magyar-Tunéziai Üzleti Fórumon a két ország relációjában 33 magyar és 17 tunéziai cég vett rész és 25 B2B meetinget tartottak olyan stratégiailag fontos ágazatokban, mint a közlekedés, vízgazdálkodás, ICT, turizmus, okmánybiztonság, építőipar, élelmiszeripar.
