Január 19-én Budapest adott otthont a hazánk és - Délkelet-Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságaként számon tartott - Vietnám között megrendezett üzleti fórumnak. A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség szervezésében lezajlott eseményen részt vett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Phạm Minh Chính, a Vietnámi Szocialista Köztársaság miniszterelnöke.
Az üzleti fórumon tartott köszöntő beszédének elején Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere a világgazdaságban végbemenő kihívások soráról beszélt. Szót ejtett a koronavírus-világjárvány okozta globális ellátási láncok megszakadásáról, az ukrán-orosz háború következtében eszközölt szankciós politika eredményeképp egekbe szökött energiaárakról és a közel-keleti konfliktus kísérőjelenségeként megnyilvánuló logisztikai útvonalakat érintő támadásokról is. Mindezek alapján a tárcavezető hangsúlyozta, a viharos időszakokban szükség van a biztos alapokon álló, közös tiszteleten és megértésen alapuló kétoldalú együttműködésre. Márpedig Magyarország és Vietnám kapcsolata ilyen. Az immáron több mint hetvenéves múltra visszatekintő, Budapest és Hanoi közötti diplomáciai híd tovább erősödik, erről maga a miniszter számolt be az üzleti fórumon. Elmondta, hogy a vietnámi állami vezetés kétnapos budapesti látogatása során a feleknek sikerült egy sor, bilaterális tekintetben stratégiai fontosságú megállapodást kötni, melynek következtében mind a külügyi, mind a kulturális kapcsolatok, mind pedig a nemzetközi bűnözés elleni közös fellépés megerősítésére tesznek közös erőfeszítéseket, ezen túl pedig bővülhet a magyar vízgazdálkodási technológiák exportja is a délkelet-ázsiai országba.„Minden adott, hogy a vállalatok közötti együttműködés is sikeres legyen. A kétoldalú gazdasági együttműködés folyamatos javításában ránk, a magyar kormányra és a vietnámi kormányra is számíthatnak" – mondta Szijjártó Péter.
Phạm Minh Chính, a Vietnámi Szocialista Köztársaság miniszterelnöke beszédében elmondta, hogy közel 40 évnyi megújulás után Vietnám egy elszegényedett, háború sújtotta országból a világ 40 legnagyobb GDP-jével rendelkező államok egyikévé nőtte ki magát, ahol az egy főre jutó átlagjövedelem 160 dollárról 2023-ra közel 4300 dollárra emelkedett. Vietnám a kereskedelem és a közvetlen külföldi befektetések vonzása tekintetében a 20 legjobb gazdaság között szerepel. 60 országgal összesen 16 szabadkereskedelmi megállapodást írt alá.
„A globális kihívások ellenére Vietnám megtartotta makrogazdasági stabilitását, kordában tartotta az inflációt, és 5,05 százalékos GDP-növekedést ért el. A teljes export-import forgalma elérte a 683 milliárd dollárt, a kereskedelmi többlet pedig rekordméretű, 28 milliárd dolláros volt” – mondta Phạm Minh Chính.
Kiemelve Vietnám hosszú távú célját, mely alapján 2045-re a magas jövedelemmel rendelkező fejlett ország státuszát kívánják elérni, a miniszterelnök elmondta, hogy Vietnám három stratégiai áttörésre összpontosít, köztük a jogi keretek javítására, az infrastruktúra fejlesztésére és a humánerőforrás-képzésre, ezen felül célzottan kezeli az adminisztratív eljárások javítására irányuló politikáját.
Vietnám megújítja az olyan hagyományos hajtóerőit, mint az „export, fogyasztás és beruházás", miközben olyan új stratégiai célokat fogalmaz meg, mint a digitalizáció, a fenntarthatóság, a körforgásos gazdálkodás és a megosztáson alapuló gazdaság - mondta, hozzátéve, hogy Vietnám mindig védi a vállalkozások jogait és érdekeit, ösztönzi és kedvező feltételeket teremt növekedésükhöz az érdekek összehangolása és a kockázatok megosztása, valamint az állam, a polgárok és a vállalkozások közötti érdekek kiegyensúlyozása jegyében.
A miniszterelnök ebből az alkalomból arra ösztönözte a magyar befektetőket és cégeket, hogy vizsgálják meg a befektetési együttműködés bővítésének lehetőségeit.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megannyi megvilágításból beszélt a magyar-vietnámi kétoldalú kapcsolatokról. Először is kitért arra, hogy bár a Magyarországról Vietnámba szállított áruk értéke nagyságrendileg jóval kevesebb, mint a Vietnámból Magyarországra érkező áruk volumene, Pham Minh Chính miniszterelnök delegációjával érkező vietnámi cégek segítségével számos irányban nyílik lehetőség a kereskedelmi kapcsolatok megerősítésére, így a Vietnámba exportáló és beruházó magyar vállalkozók száma is jelentősen nőhet. „Miután Önök nagyon gyorsan fejlődnek, és Önöknél gyorsabban halmozódik föl a tőke, elsősorban Önöktől várunk beruházásokat, de néhány területen mi is szívesen megyünk, és ruházunk be Vietnámban. Meg is állapodtunk, beszéltünk szektorokról, mezőgazdaságról, gyógyszeriparról, és így tovább.”
Szijjártó Péter külügyminiszter gondolatait megerősítve Orbán Viktor aláhúzta, a két ország közötti win-win irányú együttműködés népeink hazafiságában, a hazájuk iránti hűség és a függetlenségük megőrzésében is rejlik. Ebből is meríthetnek a vállalkozók. „A két ország együttműködése nem taktikai természetű, nem konjunkturális, nem divat, még csak azzal sem függ össze, hogy Vietnámnak most éppen jól megy, hanem ez egy mély megalapozottságú, tehát stabil kapcsolatrendszer, és aki ma a vietnámi–magyar üzleti életben mozog, befektet, pénzt kockáztat, annak a sikerét semmilyen politikai kockázat nem veszélyezteti.”
Orbán Viktor kiemelte, bár a magyar gazdaság fejlődése nem olyan robbanásszerű, mint a vietnámi, európai léptekkel mérve a mi fejlődésünk is figyelemre méltó. Gazdaságunk komplex, messze nem monokultúrális, számos iparágban vagyunk piacvezetők. Ha csak az élelmiszeripart nézzük, kétszer annyi élelmet termelünk, mint amennyit elfogyasztunk, így a hazai élelmiszer 50%-át tudjuk exportálni.
A sikereinken és a gazdasági potenciálon túl a miniszterelnök a fejlesztendő területekről is beszélt. Ilyen a digitalizáció és a hozzáadott érték növelése. „A magyar gazdaság néhány szegmensében jobban digitalizált, mint a nyugat-európai gazdaság, de vannak olyan szegmensei a magyar gazdaságnak, amelyek rendkívül alulfejlettek digitalizációs szempontból, és ezért mi egy nagy robbanás előtt vagyunk. Ebben az évben és a következő évben vezetjük be a digitális állampolgárságot, és az összes bürokráciát, ügyintézést, mindent, amit karcsúsítani lehet a digitalizáció segítségével, meg is fogjuk tenni. És van még egy problémánk, ez a GDP hozzáadott érték. Ugyan a magyar gazdaság egy olyan gazdaság, amelynek az exportteljesítménye a GDP-nek a 85 százaléka, de azt is tudni kell, hogy sajnos ennek az exportnak egy tekintélyes része nem igazán a hozzáadott értékből származik. Tehát nekünk növelnünk kell a magyar gazdaságon belül az olyan beruházások arányát – itt számítunk Önökre is, Miniszterelnök úr –, amelyek olyan tevékenységet hoznak Magyarországra, ahol mi hozzáadott értéket is elő tudunk állítani, és utána ott közösen tudunk exportálni. Tehát még a problémáinkban is számíthatunk talán lehetőségekre, amelyeket vietnami vállalkozók meg tudnak ragadni.” - fogalmazott a vietnámi miniszterelnök jelenlétében Orbán Viktor.
Orbán Viktor a magyar-vietnámi együttműködés két további érvét hangsúlyozta. Egyrészt leszögezte, a mai európai gazdasági gondolkodásban Magyarország a keleti gazdasági felemelkedéssel szembeni leválasztás helyett a „connectivity” politikájának táborát erősíti, így Ázsia rohamos fejlődésére kölcsönös lehetőségként, mintsem fenyegető tényezőként tekint. A miniszterelnök reményeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jövőben az Európai Unió egyre több országa csatlakozik a „konnektor” szerepvállaláshoz, amely az EU versenyképességének növelését eredményezi. Hangsúlyozta továbbá az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját, melyben leszögezte, Vietnámhoz hasonlóan Magyarország is határozottan a béke oldalán áll. „Mi is tudjuk, hogy a béke a legnagyobb érték, a fejlődéshez, gyarapodáshoz béke kell, ahol háború van, ott minél hamarabb tűzszünetet kell teremteni, és minél hamarabb békét kell elérni.”
Beszédében a miniszterelnök ígéretet tett az EU és a Vietnám közötti beruházásvédelmi terv ratifikálási folyamatának támogatására, hiszen egy sor uniós ország parlamentje még most sem ratifikálta a megállapodást. A magyar vállalkozókat pedig emlékeztette: „Vietnámnak van egy szabadkereskedelmi megállapodása is az Európai Unióval. Ez a legambiciózusabb szabadkereskedelmi megállapodás, amit az Európai Unió valaha valakivel kötött. Azt mondja ez a megállapodásunk, hogy 2030-ra a kétoldalú kereskedelem 99 százalékát fogjuk vámmentessé tenni, ami üzenet mind a vietnámiaknak, mind a magyaroknak, hogy nem lesz olyan kereskedelempolitikai akadály, amely lerontaná az Önök üzleti eredményét, ha az Európai Unión belül, így Magyarországon végeznek gazdasági tevékenységet.”
Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója prezentációjában kitért a magyar gazdaság jelenlegi helyzetére, ismertette a HEPA működését és céljait, továbbá beszámolt a jövő kihívásairól is: „Magyarország egy nyitott gazdasággal rendelkező ország, amely egyértelműen az új világgazdaság egyik nyertese, a bátor vállalati döntéseknek, a magyar emberek teljesítményének és a kormány gazdaságpolitikájának tükre. A magyar gazdaság versenyképességét jól mutatja, hogy miközben Magyarország népességszám tekintetében a 94. helyen áll, világviszonylatban a 34. legmagasabb export eredményt produkálja a Világbank statisztikái szerint.” – mondta.
A HEPA 2022-2026 közötti időszakra vonatkozó stratégiája két fő pillérre épülhet: a hatékonyság javítására és a gazdasági tevékenység hatókörének bővítésére. Külföldön piacszerzéssel, termelési kapacitásépítéssel és értékteremtő külföldi befektetésekkel segítjük a magyar vállalatokat. „Szervezetünk fő feladata, hogy a magyar vállalkozásoknak az export-érettségi fokuk alapján személyre szabott szolgáltatásokat nyújtson. A vállalkozásokkal való együttműködésünk első lépéseként minden új partnerünknél részletes export-érettségi felmérést végzünk. A vállalkozás és az érintett iparág céljaihoz igazodó, dinamikusan skálázható szolgáltatáscsomagot (információ szolgáltatás, kapcsolatépítés és támogatások) ajánlunk. A HEPA többek között piackutatással, üzleti tanácsadással és exportorientált képzésekkel támogatja az exportképes termékekkel rendelkező magyar vállalatokat. Emellett új megoldásokat és aktuális trendeket mutatunk be. A HEPA magtevékenysége, hogy a magyar vállalkozásokat összekösse potenciális külkereskedelmi partnerekkel.” - fogalmazott Jenei Gábor.
Az ASEAN térségben Vietnám és Indonézia is kereskedelmi kapcsolódási pontként szolgál az USA, Kína, Európa, illetve néhány ázsiai állam között. Magyarországnak is célja, hogyha a blokkosodás tovább folytatódik, olyan helyzetbe kerüljön, amely közvetíteni tud a blokkok között. Olyan biztonságos ország vagyunk, ahol a keleti és nyugati technológia találkozik, ahol megférnek egymás mellett a keleti és nyugati cégek. A turbulens geopolitikai környezetben stabilitást tudunk nyújtani, ezért nyitottak és elszántak vagyunk a kölcsönösen előnyös, magyar-vietnámi kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése irányába.