A koronavírus gazdasági és kereskedelmi hatásai

Megjelent a HEPA aktuális hírösszefoglalója, mely számos hasznos információt tartalmaz a koronavírus gazdasági és kereskedelmi hatásairól.

A friss összefoglaló ide kattintva PDF formátumban is letölthető.

Nemzetközi gazdasági és kereskedelemi folyamatok és előrejelzések

Egy évvel ezelőtt szétszakadtak a beszállítói láncok, ami jelentős zavarokat okozott a világgazdaságban, ám azok a logisztikai problémák, amelyek mára kialakultak sokkal nagyobb bajt okoznak. Egyre többen vizionálnak növekvő inflációt. Az autógyártóktól az alumíniumfólia gyártókig több nyersanyagot és alkatrészt vásárolnak, mint amire szükségük van, mert attól tartanak, hogy termelésük felfutásával kifutnak a tartalékokból. Ez azonban a végletekig leterheli az ellátási láncokat, szállítási szűk keresztmetszeteket okozva. A réz, az acél, a gabona, a kávé, a félvezetők, a műanyag és a csomagolóanyagok mind hiánycikkek. A cégvezetők úgy látják, hogy a jelenlegi gondok 2022-ben is ki fognak tartani. A tavalyi és az idei ellátási zavarok között a különbség a nagyságukban van. A gondok megjelennek az olyan gazdasági mutatókban, mint amilyen például az amerikai Logistics Managers Index (beszerzési mutató). Ez a jelzőszám az ellátási láncok három összetevője, a készletek, a közlekedés, szállítás és raktározás költségének alakulását számszerűsíti 12 hónapra előre jelezve a várható kiadásokat. Mostanra ez a beszerzési mutató 2016 óta nem látott magasságba emelkedett. A megkérdezett logisztikai menedzserek úgy látják, hogy nehezen tudják összehozni a kereslethez igazodó kínálatot, ami a következő 12 hónapban áremelkedésekhez vezet, így várhatóan fel fog gyorsulni a pénzromlás üteme.

USA

Amerikai közgazdászok feljavították az amerikai gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzésüket és azzal számolnak, hogy a bruttó hazai össztermék (GDP) 37 év után a legnagyobb ütemben bővül. Az amerikai Nemzeti Üzleti Közgazdászok Szövetsége (NABE) által ismertetett legfrissebb felmérés eredménye szerint idén az amerikai GDP 6,5%-kal nő, márciusban szerényebb, 4,8%-os idei gazdasági növekedést valószínűsítettek. 2,8% lesz az idei és 2,3% a jövő évi fogyasztói áremelkedés, miután tavaly 1,2% volt.

1900 milliárd USD-re hízott az amerikai költségvetési deficit az idei pénzügyi év első hét hónapjában. Tavaly ilyenkor a deficit 1500 milliárd USD volt, a számottevő növekedés elsősorban azzal magyarázható, hogy az amerikai kormány jelentős összegeket költött a gazdaság és az amerikai családok megsegítésére a koronavírus-válság közepette. A 2021-es pénzügyi év szeptember 30-án ér véget, az év végére a rekord magas tavalyi, 3000 milliárd USD-s deficitet is meg fogja haladni az idei hiány.

Jelentős mértékben nőtt az infláció az Egyesült Államokban áprilisban. Az áremelkedés önmagában nem számít meglepetésnek, a frissen közölt adat viszont messze meghaladja az elemzői várakozásokat. A fogyasztói árindex 4,2%-kal nőtt az Államokban áprilisban az előző év azonos időszakához képest. Az áremelkedés önmagában nem számít meglepetésnek, a tavalyi alacsony bázis miatt várható volt, hogy idén áprilisban és májusban jelentős emelkedést látunk. A piaci aggodalmakat viszont fűtik az inflációs várakozások. A jelenlegi emelkedés mértéke pedig aggasztó abból a szempontból, hogy az előzetes becslések is túl óvatosnak bizonyultak.

Kína

Megtorpant a kínai ipar és kiskereskedelem növekedése áprilisban, de az adatok többsége megfelel a várakozásoknak. Kínában a kiskereskedelmi forgalom 17,7%-kal nőtt áprilisban a múlt év azonos időszakához képest. Elemzők 24,9%-os bővülést valószínűsítettek a márciusi, 34,2%-os növekedés után. Az erős adat részben a tavalyi alacsony bázisnak volt köszönhető. A kiskereskedelmi visszaesés fő oka, hogy az emberek jelentős része elhalaszthatta a nem életbevágó vásárlásokat annak érdekben, hogy nagyobb kedvezményt kaphasson a májusi aranyhét ünnepi leértékelései során. Az eladók különösen az online vásárlási platformokon kínálnak jelentősebb kedvezményeket. A lassulás tehát várhatóan átmeneti lesz, amit mérsékelt fellendülés követhet májusban. A kínai ipari termelés áprilisban 9,8%-kal növekedett éves összevetésben. Az adat összhangban állt az elemzői előrejelzésekkel. A termelés kiemelkedően erős növekedését mérték az elektromos járművek gyártásával foglalkozó ágazatában: a bővülés mértéke áprilisban elérte a 175,9%-ot éves összehasonlításban. Bár az elektromos járművek gyártása óriásit növekedett, a járműgyártás egészében 3,5%-os éves visszaesést mértek áprilisban. A visszaesés fő oka a chiphiány lehet. A szakértők a második negyedévre továbbra is 5,5%-os gazdasági élénkülést prognosztizálnak éves alapon, míg az idei év egészében 8,6%-kal növekedhet a kínai gazdaság.

EU

A magyar gazdaság nagy meglepetésre 1,9%-kal, a várakozások felett nőtt az első negyedévben az előző negyedévhez képest, ezzel a magyar növekedés negyedéves alapon a negyedik leggyorsabbnak számít az EU-ban. A leggyorsabb növekedést Románia produkálta az eddig ismert országok közül, de megelőzött minket Bulgária és Ciprus is. Az eurózóna gazdasága 0,6%-kal csökkent az első negyedévben, az EU 0,4%-kal esett vissza. Jelentős növekedést mutatott még Litvánia (1,8%), és 1% felett nőtt Svédország is. A legnagyobb visszaesést Portugália mutatta, 3,3%-os volt a visszaesés negyedéves alapon. Zsugorodott a német gazdaság is (-1,7%), a spanyol gazdaság fél százalékot, az olasz 0,4%-ot esett. A régiónkból Csehország 0,3%-ot, Szlovákia 1,8%-ot esett, Lengyelország 0,9%-ot nőtt. Az eurózóna és az EU is recesszióban van, ugyanis 2020 negyedik negyedévében egyaránt csökkent a GDP - az eurózónában 0,7%-ot, az EU-ban 0,5%-ot. A gazdasági növekedés nagy hullámzást mutatott az elmúlt évben, ahogy a járványhullámok egymás után érték a gazdaságot. Az őszi második és az idei tavaszi járványhullám már nem okozott nagyméretű sokkot. A szolgáltatószektor egy része is alkalmazkodni tudott, de összességében a szolgáltatások az idei harmadik negyedévtől húzhatják a gazdaságot nagymértékben.

A koronavírus-esetszámok csökkenésével és az újranyitással magára talált az európai szolgáltatószektor májusban. Az IHS Markit friss beszerzésimenedzser-index (BMI) közlése alapján az eurózóna feldolgozóipara 62,8 ponton állt májusban, bőven a növekedési tartományban, az elemzők 62,5 pontra számítottak az áprilisi 62,9 pont után. A szolgáltatószektor helyzete is javult a hónap során: a szektor BMI-je májusban 55,1 ponton, azaz jócskán az 50 pontos növekedési határvonal felett állt. Áprilisban még csak szűken a növekedési tartományban 50,5 ponttal állt a szolgáltatószektor indexe.

2020-ban tovább csökkent az Európában megvalósult közvetlen kínai tőkebefektetések értéke – a 2019-ben elért 13,4 milliárd USD-ről 7,2 milliárdra –, azaz a kínai vállalatok európai felvásárlásai gyakorlatilag megfeleződtek. A kínai közvetlen külföldi befektetések 2016–17 során voltak a tetőponton. A legtöbb befektetés, egymilliárd USD – 2019 előtthöz hasonlóan – Németországba érkezett. Az Egyesült Királyság – elsősorban a brexitből eredő bizonytalanság miatt – az ötödik helyre esett vissza, sorrendben Lengyelország, Franciaország és Svédország is megelőzte. Tavaly Európában a kínai vállalatfelvásárlási (M&A) tranzakciók az iparágak szélesebb spektrumát érintették, elsősorban olyan területeken, mint az ingatlanszektor, a vendéglátás, az autóipar, illetve az energetika. Ezek leginkább a közepes méretű cégeket célozták meg. A kínai zöldmezős beruházási tevékenység Európában összesen közel 1 milliárd USD-t tett ki.

Németország

Az IFO gazdaságkutató intézet felméréséből az derült ki, hogy a következő hat hónap megítélésében mérséklődött a német cégek optimizmusa. Főleg a járvány harmadik hulláma és az ellátási láncokban keletkezett zavarok aggasztják a társaságokat. Szinte minden gyártóvállalatnál látni fennakadásokat, de a legnagyobb gondot a globális chiphiány okozza. Az IFO felmérése szerint a megkérdezett német vállalatok 45%-ánál voltak problémák a beszállítókkal. Németországban a legtöbb ágazatban a kereslet továbbra is erős, a harmadik negyedévben már beindulhat egy tartós emelkedés is.

Legalább százezer üzlet zárhat be végleg Németországban, a gazdaság egésze pedig 300 milliárd EUR veszteséget is elszenvedhet a koronavírus-világjárvány miatt. Legkevesebb 100 000 bolt mehet tönkre a járvány végére. A járvány az egész német gazdaságot megviseli, de csődhullám egyelőre nincsen, sőt, éppen ellenkezőleg: a fizetésképtelenség miatt felszámolt vállalatok száma tavaly húszéves mélypontra – 16 300-ra - süllyedt. Ez azonban főleg a közpénzből finanszírozott stabilizációs programoknak tulajdonítható, amelyekben eddig mintegy 140 milliárd EUR támogatást osztott szét a szövetségi kormány. A Német Gazdaságkutató Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft, IW) számításai szerint a német gazdaság a járvány miatt 300 milliárd EUR-val kevesebb értéket állít elő, mint amekkora teljesítményre képes lenne.

Magyar gazdasági és kereskedelmi folyamatok, adatok, előrejelzések

Márciusban az ipari termelés volumene 16,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony szintet, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 16,2%-kal emelkedett. Februárhoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás 0,4%-kal, a tavaly áprilisi mélyponthoz képest 68%-kal emelkedett. Az iparon belül a feldolgozóipar termelése 16,8%-kal, az energiaipar kibocsátása pedig 9,6%-kal emelkedett, elsősorban az előző évinél hidegebb idő miatt. A járműgyártás kiugróan, 28,1%-kal nőtt, főleg a tavaly márciusi gyárleállások miatti 19,7%-os visszaesés nyomán. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszeripar termelése 1,1%-kal emelkedett, a külpiaci eladások mérséklődésének és a hazai eladások növekedésének az eredőjeként. Jelentősen, 37,3%-kal emelkedett a villamosberendezések gyártása is.

Az ipari export volumene 21,1%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A járműgyártás kivitele két hónap csökkenés után 33,7%-kal, a számítógép, elektronikai, optikai termék exportja 15,2, a villamosberendezéseké pedig 56,0%-kal nőtt. Az élelmiszerexport 2,3%-kal maradt el a tavaly márciusi kiugróan magas (+17,6%) szinttől, a gyógyszerexport három hónap emelkedés után 1,9%-kal csökkent.

A 2022-es költségvetési javaslat 3000 milliárd Ft feletti forrásokat biztosít fejlesztésekre, a minisztériumi fejlesztéseket a beruházási alap 550 milliárdos tartalékai támogathatják. A forrásbőségnek és az árak emelkedésének hatására az idén tovább nőhet a GDP-hez viszonyított beruházási ráta. A fejlesztések 10% feletti ütemben bővülhetnek, így 3 százalékponttal húzhatják a GDP-t. A jövő évi büdzsé a GDP-arányos beruházási ráta 28,5%-ra emelkedésével kalkulál. A Magyar Nemzeti Bank valamivel magasabb, 28,8–29,2%-os beruházási rátával számol 2022-re. A múlt évben jól alakultak az informatika, az ingatlanok, az oktatás és az egészségügy fejlesztései, míg a vendéglátás, a szálláshely-szolgáltatás és a szállítás-raktározás lemaradó ágazat volt.

Egészségügyre, oktatásra és környezetbarát közlekedésre fordítaná a legtöbb pénzt Magyarország az uniós helyreállítási alapból, és csak azokat a forrásokat hívná le, amelyeket nem kell visszafizetni. Az Európai Bizottságnak két hónapja van arra, hogy értékelje a magyar kormány által benyújtott tervet. A magyar terv fő eleme az egészségügyi rendszer fejlesztése, erre a források 34,1%-át fordítaná a kormány. Környezetbarát közlekedés megvalósítására a keret 25%-át, az oktatási rendszerek fejlesztésére a 20,4%-át költenék el. A keret többi részét a körforgásos gazdaság kialakításának elősegítésére, továbbá a legelmaradottabb települések felzárkóztatásának gyorsítására fordítanák.

A versenyképesség növelésére irányuló újabb támogatási programot indít a kormány 30 milliárd Ft értékben – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Magyarországi vállalatoknak adnak támogatást olyan beruházásokhoz, amelyek a termelékenység növelésére vonatkoznak, és amelyekkel a cégek modernizálják a tevékenységüket. Az iparágak közül példaként említette az akkumulátor- és a gyógyszergyártást, az orvosi eszközök gyártását, valamint az élelmiszeripart. Szijjártó Péter elmondta, olyan vállalatok nyújthatnak be kérelmet, amelyek legalább 2 millió EUR értékű beruházást valósítanak meg. A megyék fejlesztési szintjétől függően 20 vagy 33%-os támogatást kaphatnak. Egy vállalat maximum 1,8 millió EUR-s támogatásban részesülhet.

Tavaly a 15 legnagyobb magyarországi internetes áruház együttes forgalma meghaladta a bruttó 380 milliárd Ft-ot, ezzel a teljes online kiskereskedelmi piac 41%-át lefedték az értékesítésben. Az előző évben óriási lendületet kapott az egyébként is dinamikusan fejlődő webáruházas vásárlás, mivel többször kellett kényszerűen bezárnia egyes hagyományos üzleteknek, ami óriási hajtóerő volt elsősorban azoknak a már ismert boltoknak, amelyek 2020 tavaszára bejáratott piaci szereplőként működtek. Kirajzolódni látszik az a tendencia, hogy a koronavírus okozta korlátozások és a megváltozott fogyasztói szokások alapján a legnépszerűbbek hosszabb távon is azok az internetes piacterek lesznek. Ezzel együtt az is látszik, hogy a magyar online kiskereskedelmi piac nagyon koncentrált, mivel a három legnagyobb webáruház előző évi forgalma meghaladja a 200 milliárd Ft-ot.

Két év alatt megduplázódott, 6%-ról 12%-ra nőtt a legalább hetente online vásárlók aránya a 18-79 éves magyarok körében. Gyakrabban rendeltek online a magyarok az elmúlt egy évben, inkább készpénzmentesen fizettek, futárral szállíttatták ki és a legnépszerűbb kategória a ruházat volt, de háztartási kis- és nagygépekre is nagy volt az online kereslet. Az online vásárlók elsősorban a kényelem, illetve a házhoz szállítási lehetőség miatt vásárolnak az interneten. A harmadik legfontosabb tényező a kedvező ár, ám ennek befolyásoló hatása az utóbbi években folyamatosan csökken. A szolgáltatások közül a különféle előfizetéseket (internet, televízió, zenei-, film streaming stb.) (26%) keresték a legtöbben az utóbbi egy évben, de a járványhelyzet ellenére is az élmezőnyben végzett a szállásfoglalás (26%), valamint biztosítás (22%). Tavaly a járványhelyzet hatására jelentősen megnőtt az inkább készpénzmentes fizetési módokat preferálók aránya, 2021 tavaszán megfigyelhető némi visszarendeződés.

2008-ban még csak 10,3 milliárd Ft-ot utaltak haza az országhatárainkon kívül dolgozó magyar munkavállalók, addig 2019-re ez az összeg 158,3 milliárd Ft-ra hízott. A legtöbbet, mintegy 65 milliárd Ft-ot Németországból utalták Magyarországra. A sorban Ausztria volt második, míg az Egyesült Királyság végzett a harmadik helyen. A legtöbb magyar a szomszédos Ausztriában dolgozik, számuk tavaly meghaladta az 50 ezret. Németországban több mint 26 ezer, az Egyesült Királyságban pedig nagyságrendileg 5 ezer magyarnak volt állása. 2020-ban összesen közel 100 ezer magyar állampolgár vállalt külföldön munkát. A nettó kivándorlás hosszú idő után megállt 2016-ban, míg 2017-től gyorsuló ütemben nőtt vándorlási többletünk. Egyre több volt a hazatérő magyar állampolgár. A koronavírus hatására 16 ezer honfitársunk külföldi munkaviszonya szűnt meg.

Magyarországra érkező külföldi utalások országonként, 2019, milliárd Ft

Magyar ágazati gazdasági és kereskedelmi folyamatok, adatok, előrejelzések

Építőipar

Építőanyag-gyártó tagozattal bővült az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, célul tűzve az 50%-os importarány csökkentését, a magyarországi gyártás minőségi és mennyiségi fejlesztését. A magyarországi kivitelezések során jelenleg az építőipar közel 50%-os nagyságrendben import termékeket használ, mert sem volumenben, sem pedig választékban nem szerezhető be elegendő hazai gyártású termék. Erre a helyzetre reagálva megalapított tagozat alakuló ülésén igényként fogalmazódott meg a hazai építőanyag-gyártás fejlesztésének szükségessége, az alapanyag-gyártók, a tervező és kivitelező vállalkozások szorosabb együttműködése. Jelenleg az építőanyag-iparban mintegy 8,5 ezer, a bányászati ágazatban 400 vállalkozás működik, többségében kisvállalkozások. A hazai építőanyag-iparban a teljes termelés 30%-át a fémszerkezet, -épületelem gyártás adja, a beton-, gipsz, cementtermék gyártás 18%-os nagyságrendű. A további mintegy 50%-on osztozik az összes többi termelési ág. Az összes termelésen belül a magyar tulajdonú vállalkozások árbevétele a teljes építőanyagipari árbevétel 46%-át adja, 54%-ot a külföldi tulajdonú vállalkozások árbevétele tesz ki.

Környezetipar

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) váratlanul csatlakozott azokhoz a szervezetekhez és szakértőkhöz, akik radikális javaslatokat tesznek a fosszilis energiahordozók visszaszorítása érdekében. A szervezet szerint 2021-nek mérföldkőnek kell lennie az olajipar leépítésében. Az olajvállalatoknak le kell állítaniuk minden feltárási projektjüket az idei évtől ahhoz, hogy a globális felmelegedést ellenőrzés alatt lehessen tartani. A szervezet szerint ez a radikális lépés a feltétele annak, hogy a világ 2050-re eljuthasson a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátáshoz, ahogy azt a párizsi klímavédelmi egyezmény javasolja. A jelentés szerint a fosszilis energiahordozók felhasználásának drasztikus csökkentése mellett ugyanilyen határozottan erősíteni kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó tevékenységeket. Ezekre nagyjából évente 5 000 milliárd USD-t kell költeni 2030-ig, szemben a jelenlegi 2 000 milliárd USD-vel. Az IEA ugyanakkor elismeri, hogy a folyamatban lévő befektetéseket, amelyek a meglévő olajkitermelés folytatásához szükségesek, fenn kell tartani.

Könnyűipar

A kerékpározás népszerűségét tovább erősítette a koronavírus-járvány, ugyanakkor az alkatrészhiány az idén várhatóan visszafogja a magyarországi kerékpárgyártást. Magyarországon 390 ezer kerékpárt gyártottak 2020-ban, ez nagyságrendben megegyezik az előző évivel. A járvány miatt azonban már tavaly akadozott az alkatrészellátás, az ellátási láncok működési nehézségei miatt az idén pedig kissé vissza is eshet a hazai termelés. A gyártóknak már kényszerszünetet is kellett tartaniuk ebben az évben. Európában, így Magyarországon is döntően a Távol-Keletről érkező alkatrészekből szerelik össze a kerékpárokat. A hazai gyártásban meghatározó cégek közül négy – a Csepel, a Gepida, a Neuzer és a Koliken – magyar tulajdonú. Jelenleg a legnagyobb magyarországi gyártó a holland Accell Hunland, emellett elkészült a tajvani központú Giant cégcsoport gyöngyösi gyára is, ahol az idén indul élesben a termelés. A hazai kerékpárgyártás teljes árbevétele mintegy 130 milliárd Ft volt 2019-ben, ez 5-7%-kal lehetett több 2020-ban. A legnagyobb felvevőpiac Németország, Hollandia, Ausztria és Svájc.

Az elmúlt hónapokban alaposan megemelkedett a különböző alapanyagok ára, ami begyűrűzik számos másik termék árába is. Kevesen gondolták volna azonban, hogy az egyik legerősebb áremelkedés majd a faanyagok kapcsán jelentkezik. A jelenség eddig elsősorban az Egyesült Államokat érintette, de úgy tűnik, hogy elérte Európát is. Németországban ugyanis kísértetiesen hasonló problémákkal szembesülnek a felhasználók. A kereslet és kínálat közötti szakadékért elsősorban a koronavírus-járvány okolható. Egyrészt a járványhelyzetben számos fűrésztelep működése leállt, miközben a lezárások miatt unatkozók otthonfelújításba kezdtek és felvásárolták az elérhető készleteket. Az áremelkedést azonban nem a feldolgozásra váró farönkök hiánya okozza, hanem inkább a feldolgozási kapacitások szűkössége. A fűrésztelepek már egy jó ideje teljes kapacitás mellett üzemelnek, és egyszerűen nem képesek még több faanyag feldolgozására. Ez nem csak a megfelelő mennyiségű fűrésztelep hiányának köszönhető, de megfelelően képzett munkaerő sincs. Az elmúlt 15 évben a faanyagok ára extrém alacsony volt.

Élelmiszeripar

A hazai élelmiszeripar a következő években példátlan mértékű forráshoz jut, amelynek köszönhetően komoly fejlesztések várnak az ágazatra. Az Agrárminisztérium folyamatosan együttműködik a pályázatok tervezése során az élelmiszeripari érdekképviseletekkel és a szakmai szervezetekkel, felhasználva a korábbi támogatási időszakok tapasztalatait. Az idei összesen 250 milliárd Ft-os élelmiszerblokkból a kis értékű 50 milliárd keretösszegű eszközbeszerzési, valamint a komplex 200 milliárd keretösszegű beruházási felhívás várhatóan nyáron jelenik meg.

A többi nyersanyaghoz hasonlóan masszívan emelkedett az utóbbi időben a kukorica, a búza és más élelmiszerek világpiaci ára is. Az árupiaci általános áremelkedés elérte az agrártermékeket is, ami rendkívül érzékenyen érinthet olyan afrikai és ázsiai országokat, amelyek importra szorulnak ezekből a termékekből. A múlt héten a búza és a kukorica ára a chicagói árutőzsdén nyolcéves csúcsra ugrott. Emiatt a piaci szakértők felfelé módosították a legtöbb agrártermékre adott árelőrejelzésüket, a kukorica esetében például a tavalyit 60%-kal meghaladó átlagárat várnak, a szójabab esetében 50, míg a búzánál 24% lehet az áremelkedés.

Felhasznált források: