A koronavírus gazdasági és kereskedelmi hatásai

Megjelent a HEPA aktuális hírösszefoglalója, mely számos hasznos információt tartalmaz a koronavírus gazdasági és kereskedelmi hatásairól.

A friss összefoglaló ide kattintva PDF formátumban is letölthető.

Nemzetközi gazdasági és kereskedelemi folyamatok és előrejelzések

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az előző, áprilisi előrejelzéséhez hasonló 2021-es globális gazdasági növekedést vár a legutóbb ismertetett felülvizsgált jelentésében, miközben több ország és térség bruttó hazai termék értékének (GDP) növekedését fölfelé, illetve lefelé módosította. A világgazdasági növekedés a 2020-as 3,2%-os csökkenés után idén 6%-kal nőhet a legújabb előrejelzés szerint. A fejlett országokban a tavalyi 4,6%-os gazdasági zsugorodás után idén 5,6%-os bővülés várható, 0,5 százalékponttal nagyobb az áprilisban vártnál. A világkereskedelmi forgalom a 2020-as 8,3% esés után a 2021-es évben 9,7%-kal, 2022-ben pedig 7%-kal bővül. A jövő évre vonatkozó várakozását ugyanakkor 0,5 százalékponttal, 4,9%-ra javította a washingtoni székhelyű szervezet.

Több jel szerint is egy újabb nyersanyagpiaci szuperciklus felé tart a világgazdaság. Szuperciklus esetén az árak tartósan, akár egy évtizeden is túlnyúlóan emelkednek a nyersanyagok széles körében. A nyersanyagpiaci kapacitásbővítő beruházások jellemzően lassabban valósulnak meg, mint más iparágakban, ezért a kínálat nagy lemaradással alkalmazkodik a meglóduló kereslethez. A nyersanyagárak kiemelkedően fontosak a végtermékek árképzése szempontjából, ezzel egyidejűleg egy nyersanyagokat importáló gazdaságban jelentkező költségnövekedés a reálgazdasági aktivitást csökkenti. Fontos azt is látni, hogy a nyersanyagok financializálódása is kiemelten hat az árakra. A nyersanyagokhoz kapcsolódó befektetési termékek, azok pozícionáltsága egyre jelentősebben befolyásolja a világpiaci nyersanyagárakat. 2020-ban, a tavaszi tőzsdekrach után a gazdaságpolitikai bejelentések hatására a legtöbb nyersanyag esetében jelentős áremelkedésre játszó pozícionáltság alakult ki.

Az előzetesen vártnál erősebben, 2%-kal növekedett a második negyedévben az eurózóna gazdasága, az Európai Unióé pedig 1,9%-kal bővült az első negyedévhez képest. Éves alapon a valutaövezet 13,7%-kal, a teljes EU pedig 13,2%-kal bővült a tavalyi beszakadás után, viszont éppen ezért most érdemesebb a negyedéves adatot használni, mivel az mutatja jobban a kilábalás sebességét. A várakozásokat tekintetében is felemás a kép - a legnagyobb európai gazdaság, Németország például a várt 2% helyett csak 1,5%-kal növekedett, az olasz adat viszont jókora meglepetésre 2,7%-os növekedést mutatott a várt 1,3%-kal szemben. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a 2020-21-es GDP-adatok nagyon bizonytalanok, hiszen még a számításhoz szükséges árindexeket sem lehet rendesen megbecsülni az árfelírás nehézségei miatt, ráadásul a gazdasági területek relatív súlyai is nagyon megváltoztak.

USA

Csalódást okozott az amerikai gazdaság második negyedéves teljesítménye, a lassulás a vártnál korábban érhette utol Amerikát. Nagy tragédia nincs, a válság okozta visszaesést ugyanis - a fejlett országok közül elsőként - az Egyesült Államok már ledolgozta. A növekedés további lassulása viszont szinte borítékolható: további költségvetési élénkítésre nincs tér, a feldolgozóipar robbanása lecsendesedett, és a delta variáns miatt a fogyasztó hangulatot is lefelé mutató kockázatok övezik. Az amerikai gazdaság évesített negyedéves mérés szerint 6,5%-kal nőtt a második negyedévben (azaz az első negyedévhez képest nagyjából 1,6%-kal). Az elemzők ennél sokkal magasabb, 8,5-9% közötti növekedésre számítottak. Az adatok azt mutatják, hogy a fogyasztással ellentétben a beruházások visszaestek. Az első negyedévben nemcsak az Egyesült Államokban, de szerte a fejlett világban az ipari termelés húzta a gazdaságot. A feldolgozóiparban komoly problémát jelentenek az ellátási nehézségek és az alapanyaghiány, ami a törvényszerű gazdasági lassulás mellé magas árakat is eredményez. Még a lassulás ellenére is pozitív a mérleg, mert a kilábalás üteme még így is gyorsabb volt, mint azt a válság legmélyebb szakaszán várhattuk – ez pedig az erőteljes kormányzati élénkítésnek és a gyors vakcinálási programnak tudható be. A fejlett világ helyreállási ütemét látva inkább az eddigi gyors kilábalást nevezhetjük meglepőnek, mintsem a jelenlegi lassulást.

Kína

Az árvíz és a járvány fékezte a kínai gazdaságot. De még a júliusi kiábrándító ipari adatok ellenére is kényelmesen megugorhatják a 6%-os éves növekedési célt. Jelentősen elmaradtak a várakozásoktól a kínai ipari termelési és kiskereskedelmi adatok júliusban. Előbbi éves bázison a várt 7,8%-os növekedés helyett 6,4%-kal, míg utóbbi 11,5% helyett 8,5%-kal bővült. Az állóeszköz-beruházások 10,3%-kal emelkedtek, itt 11,3%-os növekedésre számított a konszenzus. A gazdasági fellendülés még mindig instabil és egyenetlen. A második félévben várhatóan alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés annál, amit az első hat hónapban tapasztaltunk, különösen az árvíz sújtotta közép-kínai tartományokban várható lassulás.

Gyorsuló ütemben, éves bázison 9,0%-kal emelkedtek júliusban a termelői árak Kínában, növelve a vállalatokra nehezedő inflációs nyomást. Az áremelkedés mértéke ezzel a júniusi enyhülés után ismét visszatért a májusi szintre, ami 13 havi csúcsnak számított. Tung Li-csüen, a statisztikai hivatal szakértője az adatokhoz mellékelt közleményben úgy értékelte, hogy termelői árak emelkedését júliusban egyebek mellett olyan cikkek árának növekedése okozta, mint a nyersolaj és a szén. A szakértő rámutatott: a legnagyobb mértékű áremelkedést éves bázison a vasfémek, a kőolaj, a földgáz, illetve a szén kitermelésével foglalkozó szektorokban jegyezték fel.

Németország

A német vállalatok többsége nem csoportosítaná át beszerzéseit belföldre, inkább külföldön bővítené tovább forrásait, sokan tervezik ugyanakkor raktárkészleteik növelését és beszállító láncuk bővítését. A feldolgozóiparban a vállalatok 44%-a tervezi módosítani beszerzési rendszerét, a nagykereskedelemben pedig 35%-uk. A kiskereskedelemben 27% alakítaná át beszerzési csatornáját, a szolgáltatóipari szektorban ez az arány mindössze 10%. Különösen a kisvállalatoknak esne nehezére beszállítói láncuk diverzifikálása - számukra általában viszonylag nagy költséggel jár üzleti kapcsolatokat kiépíteni és koordinálni egyszerre. Az alapanyagok és részegységek gyártásának visszatelepítése Németországba rontana az ország iparának a versenyképességén, mivel sok esetben nem csak hogy olcsóbban, de jobb minőségben is elő lehet állítani azokat külföldön. Hasonló következményekkel járna a termelés visszatelepítése a Németországgal szomszédos európai országokba is.

A német statisztikai hivatal (Destatis) közölte, hogy júniusban az előző hónaphoz képest, szezonális és naptárhatással kiigazítva a kivitel értéke 1,3%-kal, 118,7 milliárd EUR-ra nőtt. Elemzők szerényebb, 0,4%-os bővülésre számítottak a májusi ugyancsak 0,4%-os emelkedés után. A behozatal értéke májussal összevetve júniusban 0,6%-kal, 102,4 milliárd EUR-ra emelkedett, meghaladta az elemzők által várt 0,5%-os növekedést. A kereskedelmi mérleg többlete 16,3 milliárd EUR-ra nőtt júniusban a májusi 12,8 milliárd EUR-ról. Az idei júniusi német export szezonális és naptári kiigazítással 1,1%-kal, az import pedig 10%-kal haladta meg a koronavírus-járvány által nem érintett utolsó hónap, a tavaly februári kiviteli és behozatali szintjét.

Magyar gazdasági és kereskedelmi folyamatok, adatok, előrejelzések

Dinamikus ütemben bővül a magyar külkereskedelem, nem csak az alacsony bázis miatti éves, de havi szinten is. 2021 júniusában az export euróban számított értéke 22, az importé 24%-kal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál, így 680 millió EUR többlet keletkezett a külkereskedelemben. Az első hat hónapban az export euróértéke 21,4%-kal, az importé 18,9%-kal nőtt, így az egyenleg 1.626 millió EUR-val 3.675 millió EUR-ra javult. A kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek, a korlátozások feloldásával jelentősen élénkülhetnek külpiacaink, ám az alkatrészek, mint például a chip-ek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szállítási kapacitások hátráltathatják a termelést, különösen az autógyártás területén. A külkereskedelmi mérleg többletére a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatt várható romlása is negatív hatással lehet. Tavaly az áruforgalmi egyenleg többletének jelentős emelkedése mellett a szolgáltatások egyenlege meredeken romlott, így a folyó fizetési mérleg kiegyensúlyozott volt, azonban idén már kismértékben javulhat.

Elfogadta a kormány a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs hat újabb javaslatát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Négy intézkedés a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelezési és gazdaságfinanszírozási tevékenységét teszi szélesebb körűvé, gyorsabbá és bürokráciamentesebbé. Mindezek mellett a kormány két olyan döntést is hozott, amelyek jelentős infrastruktúra-fejlesztéssel járnak, illetve amellyel újabb beruházásokat tudnak Magyarországra vonzani. Szijjártó Péter elmondta: a mostani hattal már 35-re nőtt azon javaslatok száma, amelyeket a kormány elfogadott a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzstől. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon a gazdaság újraindulása a leggyorsabb legyen Európában.

Júniusban az ipari termelés volumene 22%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, munkanaphatástól megtisztítva pedig 18,6%-kal nőtt a kibocsátás. Az előző hónaphoz viszonyítva 0,3%-kal csökkent az ipar szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított teljesítménye. A termelés volumene meghaladta a járvány előtti, 2019 júniusi szintet. Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 22,2, a csekély súlyú bányászaté 27,6%-kal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 12,8%-kal emelkedett. Az ipari export volumene 14,4%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál.

Magyar ágazati gazdasági és kereskedelmi folyamatok, adatok, előrejelzések

Agrárgazdaság

2020-ban a koronavírus-járvány által az egyik legkevésbé érintett gazdasági ágazat a mezőgazdaság volt, amelynek hozzáadott értéke 6,8%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezáltal a GDP 5%-os volumencsökkenéséhez 0,2 százalékponttal járult hozzá. Az agrárium így a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,1%-át állította elő. Bár a terület fejlesztési beruházásai az első negyedévben még élénkültek, a végül elért éves 464 milliárd Ft, reálértéken 6,9%-kal elmaradt a 2019-estől. Magyarország 2020-ban az EU mezőgazdasági termelési értékének 2,1%-át állította elő, részesedése az elmúlt tíz év során nem változott lényegesen. A kukorica termelési értékének 11, az olajos magvú növényekének pedig 9,7%-a származott Magyarországról, ezzel mindkét esetben az uniós rangsor negyedik helyén állunk. A főbb haszonállatok közül a baromfi esetében volt a legnagyobb (4,4%) a részesedésünk.

Nem sikerült érvényesíteni a termelői költségek növekedését a baromfi-termékpályán, ahol egyes állatfajokat eltérő helyzetbe hozott a Covid-19-, illetve a madárinfluenza-járvány. Sok múlik azon, hogy a konkurens európai országok termelése milyen ütemben áll helyre – jelenleg úgy néz ki, gyorsabban, mint ahogyan a hazai termelők remélték. A takarmányárak körülbelül 30-35%-kal emelkedtek tavaly szeptember óta, ebből következően minimum 20-25%-kal kellett volna emelkedniük a termelői baromfiáraknak. Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint a vágócsirke termelői ára 6, a vágópulykáé pedig 2%-kal emelkedett 2021 első harminc hetében az előző év azonos időszakának átlagárához képest. Igaz, az előző év azonos hetéhez viszonyítva már 17,6, illetve 15,4%-os az áremelkedés.

Hadiipar

Újabb hadiipari üzemek jöhetnek létre Magyarországon. Gyula (Airbus helikopter), Kiskunfélegyháza (kézifegyverek) és Zalaegerszeg (Lynx gyalogsági harci jármű) után Kaposváron, Várpalotán, Nyírtelken és Gödöllő térségében is épülhet hadiipari gyár. Kaposváron gumikerekes járművet, Várpalotán robbanószert, Gödöllő környékén műholdat, Nyírteleken radarokat gyártanának. A kivitelezés a jelenlegi menetrend szerint az ősszel, legkésőbb 2022 tavaszán kezdődhet meg. Fontos szempont a vidéki hadiipari megteremtésében, hogy az iparpolitika részeként egyfajta területfejlesztés is érvényesüljön. Nem véletlen tehát, hogy a kormány az ipar szempontjából inkább fehér foltnak számító dél-magyarországi régiót próbálja helyzetbe hozni a védelmi ipari infrastruktúra bővítésével és a haderőreform végrehajtásával.

Felhasznált források: