A koronavírus gazdasági és kereskedelmi hatásai

Megjelent a HEPA aktuális hírösszefoglalója, mely számos hasznos információt tartalmaz a koronavírus gazdasági és kereskedelmi hatásairól.

A friss összefoglaló ide kattintva PDF formátumban is letölthető.

Nemzetközi gazdasági és kereskedelemi folyamatok és előrejelzések

2020 harmadik negyedévében a termékkereskedelem részlegesen helyreállt a tavaszi lezárásokat követően. A kereskedelem normalizálódásához az elektronika, a textil termékek, a járművek és alkatrészeik kereskedelme járult hozzá a legjobban. A jobb eredmények ellenére a kereskedelem összértéke továbbra is elmarad a 2019-es szinttől, továbbá szükséges megjegyezni, hogy a szolgáltatások kereskedelme továbbra is alacsony szinten teljesít. Időarányosan a harmadik negyedévig a termékek kereskedelme 11%-kal marad el a 2019-es szinttől, míg a szolgáltatások kereskedelme 17%-kal.

USA

Joe Biden kormányra kerülése után nem fogja azonnal érvénytelenné tenni a Kínával kötött első fázisú kereskedelmi megállapodást, amelyet Donald Trump hozott tető alá, és nem is fogja azonnal megszüntetni az importvámokat. Biden elmondta, a fő célja az volt, hogy hivatalba lépése előtt elfogadtasson a Kongresszussal egy nagyvonalú gazdasági segélycsomagot. Azt viszont ismételten kilátásba helyezte, hogy fel fog lépni Kína káros gyakorlata ellen a technológiai lopás, a vállalatoknak nyújtott állami támogatások, a termékdömping és technológiai transzferek területén.

Kína

A várakozásokat messze meghaladva bővült a kínai export novemberben, az import növekedése azonban tovább lassult. A kínai vámszolgálat közzétett adatai szerint a kivitel dollárban számolt értéke 21,1%-kal nőtt novemberben éves összehasonlításban. Az export bővülése ezzel messze meghaladta a 12,0%-ot valószínűsítő elemzői előrejelzést. A kínai kivitel novemberben immár a hatodik egymást követő hónapja bővült, ami részben annak köszönhető, hogy a kínai gyártók előnyös helyzetbe kerültek a külföldi, járványügyi korlátozások miatt akadályoztatott versenytársaikkal szemben. A behozatal dollárban számított értéke a vártnál enyhébb mértékben, 4,5%-kal nőtt éves bázison a múlt hónapban. Az év első tizenegy hónapját tekintve az export 2,5%-kal nőtt, az import pedig 1,6%-kal esett vissza 2019 azonos időszakához képest.

Japán

A harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest rekordmértékben, 5,3%-kal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) Japánban a második negyedévi 8,3%-os negyedéves csökkenés után. Az export 7,0%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, míg a második negyedévben 17,1%-kal csökkent. Az import 8,8%-kal csökkent a harmadik negyedévben, a másodikban pedig 1,4%-kal.

EU: Októberben a várt 2,7%-os emelkedéshez képest jelentősebb mértékben, éves alapon 4,3%-kal nőtt a kiskereskedelem az eurózónában. Az előző hónaphoz viszonyítva szintén nőttek a kiskereskedelmi eladások, 1,5% volt a növekedés, az elemzők mindössze 0,8%-os bővülésre számítottak. Februárhoz viszonyítva a kiskereskedelmi eladások 3,1%-kal nőttek, azaz a szektor már kilábalt a koronavírus-válságból.

Németország

A koronavírus-járvány első hullámának hatására a német gazdaság a második világháború óta a legmélyebb válságba jutott, a GDP 9,7%-kal csökkent az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest. A német gazdaság a harmadik negyedévben, a járvány eddigi legcsendesebb időszakában újraéledt, a GDP rekord mértékben, 8,2%-kal nőtt az előző három hónaphoz képest, ugyanakkor az egy évvel korábbihoz képest 4,2%-kal csökkent.

A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) honlapjára felkerült adatok szerint a szezonális, naptárhatással kiigazított adatok alapján októberben 3,2%-kal nőtt az ipari termelés az előző hónaphoz képest. Elemzők a szeptemberivel megegyező, 1,6%-os növekedést vártak. A német feldolgozóipar legnagyobb ága, az autógyártás termelése 9,9%-kal emelkedett szeptemberhez képest, amikor 10%-os növekedést jegyeztek fel. Októberben a német ipari termelés 4,9%-kal volt kisebb a februárinál, ami a koronavírus-járvány első hulláma miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket megelőző utolsó hónap volt.

Németországban elemzők által vártnál jóval nagyobb mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom októberben havi és éves szinten is. A Destatis közölte, hogy a kiskereskedelmi forgalom 2,6%-kal emelkedett szeptemberhez képest, amikor még 1,9%-os csökkenést jegyeztek fel augusztussal összevetve. Elemzők jóval kisebb, 1,2%-os havi szintű októberi kiskereskedelmi forgalomnövekedésre számítottak.

Novemberben az idén az első alkalommal nőtt a német autógyárak termelése, az éves gyártási volumen azonban 45 éve a legalacsonyabb lesz és jövőre sem éri el a koronavírus-válság előtti szintet a német autógyárak szakmai szervezete, a VDA (Verband der Automobilindustrie e.V.) jelentése alapján. A német autóipar januártól novemberig 3,228 millió személygépkocsit gyártott, 26%-kal kevesebbet, mint az előző évben, az export pedig 26%-kal 2,415 millióra csökkent. Az autósok a korábban jellemző átlagnál hosszabb ideig használják régi autóikat és kisebb hajlandóságot mutatnak azok új modellekre való lecserélésére. A VDA szerint idén a német autóipar 3,5 millió autót állít majd elő, 25%-kal kevesebbet a 2019-es évnél. Az elektromos személygépkocsik gyártása azonban az első kilenc hónapban a duplájára, 250 ezerre növekedett. A növekedés dinamikája pedig egyre erősödik, hiszen szeptemberben már háromszor annyit állítottak elő, mint egy évvel korábban, 62,2 ezret, ami rekord.

Olaszország

Rontotta gazdasági előrejelzését Olaszország statisztikai hivatala (Istat) csütörtökön kiadott szokásos fél évenkénti prognózisában. Az Istat immár arra számít, hogy Olaszország GDP-je 8,9%-kal csökken idén, jövőre pedig mindössze 4,0%-kal fog emelkedni. Júniusban az idei évre 8,3%-os visszaesést, 2021-re pedig 4,6%-os növekedést jósoltak a statisztikai hivatal elemzői.

Magyar gazdasági és kereskedelmi folyamatok, adatok, előrejelzések

Magyarország a következő évtized gazdasági nyertese lehet, ha időben felismeri a járvány utáni világ meghatározó folyamatait - hangsúlyozták gazdasági szakértők és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői. A következő éveket a digitalizáció, valamint a tehetséges munkaerő felértékelődése, a globális értékláncok és a munkavégzés átalakulása fogja meghatározni. Gazdaságtörténeti tapasztalatok szerint a hosszú távú eredményes felzárkózás kulcstényezője a termelékenység növelése. A termelékenység azt mutatja meg, hogy egységnyi erőforrás felhasználásával mennyi hasznos eredményt tudunk létrehozni. A Magyar Nemzeti Bank új kiadványának, a Termelékenységi jelentésnek a célja, hogy átfogó és objektív képet adjon hazánk termelékenységi helyzetéről. Ennek érdekében a termelékenységnek 4 pillérét különbözteti meg: a munkatermelékenységet, az innovációs-, a digitalizációs- és az ökológiai hatékonyságot. Valamennyi termelékenységi pillérben jelentős növekedési tartalékok vannak hazánk esetében.

Októberben az ipari termelés volumene a nyers adatok szerint 0,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,7%-kal emelkedett. Az előző hónaphoz képest 2,8%-os volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított kibocsátás növekedése. Az ipari export volumene 1,0%-kal nagyobb volt, mint tavaly októberben. A feldolgozóipari exportértékesítés 38%-át képviselő járműgyártás kivitele 1,5, míg a 17%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 4,7%-kal emelkedett. A feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 4,3%-kal nagyobb volt a tavaly októberinél. Az új belföldi rendelések 3,1, az új exportrendelések 4,5%-kal emelkedtek. Az összes rendelésállomány október végén 6,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, az exportrendelések 6,9%-kal, a belföldi rendelésállomány 1,5%-kal nőtt. Az összes értékesítés 65%-át adó külpiaci eladások volumene 8,3%-kal, míg a belföldi értékesítésé 6,3%-kal kisebb volt.

A szolgáltató szektort viselte meg leginkább a járványhelyzet – derül ki a CIB Bank friss kutatásából. Az összes megkérdezett vállalat egytizedéről viszont elmondható, hogy minden tekintetben megúszta a járványt, sőt minden ötödik vállalkozásnak az árbevétele is nőni fog 2020-ban. A 300 millió Ft feletti árbevételű vállalatok fele számít alacsonyabb árbevételre idén, mint tavaly. A válaszadók 22%-a viszont árbevétel-növekedéssel kalkulál. A megkérdezett vállalatok árbevétel-csökkenése összességében 11,4%-os volt, a szolgáltatóknál elérte a 17,3%-ot. Minden második vállalat kitartott idei tervei mellett, és a pandémiával dacolva is megvalósította tervezett beruházásait. A cégvezetők 48%-a arra számít, hogy a következő hónapokban a gazdasági visszaesés tovább súlyosbodik, a többség (56%) azonban azt reméli, hogy jövő őszre véget ér a válság, és elindulhat a „felpattanás”.

A kormány támogatja a vállalkozásokat abban, hogy minél korszerűbb technológiákkal, minél piacképesebb termékeket gyártsanak és szolgáltatásokat nyújtsanak. Az ITM támogatásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett pályázat célja az, hogy ösztönözze a hazai KKV-kat és nagyvállalatokat, hogy jelentős újdonságtartalommal bíró piacképes termékeket, szolgáltatásokat hozzanak létre házon belül vagy felsőoktatási és kutató intézményekkel együttműködve. Alig egy hét leforgása alatt pedig több mint 100 milliárd Ft támogatási igény érkezett be, ami jól mutatja, hogy a hazai vállalkozások a járványhelyzet alatt is lehetőséget látnak a kutatás-fejlesztésben, az új innovációk létrehozásában. A nagyszámú jelentkezésre való tekintettel az eredetileg mintegy 41 milliárd Ft értékű keretösszeget jelentősen megemelte a minisztérium, így összesen 59 milliárd forint állt rendelkezésre.

Az OECD 37 országa közül Magyarországon volt a legnagyobb mértékű az adóteher-csökkentés tavaly, 1,7%-os. 2017-ben szintén hazánkban volt a legnagyobb mértékű adóteher-csökkentés, a 2018-as mérsékléssel pedig ezüstérmes lett az ország. A társasági adó 9%-os mértéke a legalacsonyabb az Európai Unióban, a személyi jövedelemadó 15%-os mértékével Magyarország bronzérmes, és 2017-től kezdetét vette a munkáltatói adó mérséklése is, amely 2016-ban még 27% volt, jelenleg pedig már csak 15,5%. Az OECD költségvetési bevételeket elemző kiadványának adatai szerint tavaly Magyarországon 35,8%-ra csökkent az adóterhelés mértéke.

Magyar ágazati gazdasági és kereskedelmi folyamatok, adatok, előrejelzések

Egészségipar

Újabb cégek írtak alá támogatási szerződést az Egészségipari Támogatási Program (ETP) keretein belül a Pénzügyminisztériummal. Az ETP pályázatát 50 milliárd Ft-os kerettel augusztusban írta ki a Pénzügyminisztérium, célja a hazai egészségipar megerősítésére, az egészségügyi gyártókapacitások fejlesztése. Vitaminok, fertőtlenítőszer-alapanyagok, maszkok, csomagolóanyagok, nővérhívó rendszerek, valamint 3D nyomtatással előállított orvosi eszközök gyártásának erősítése valósul meg a tervezett projektek által.

Élelmiszeripar

Hatodik hónapja tartó folyamatos emelkedést követően novemberben hatéves csúcsra nőttek a világpiaci élelmiszerárak, ez elsősorban a növényi olajok drágulására vezethető vissza – írja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A FAO által számított novemberi árindex októberhez képest 3,9%-kal 105 pontra nőtt, tavaly novemberhez képest pedig 6,5%-kal emelkedett. Novemberben a növényi olajok árindexe emelkedett a legjelentősebben, 14,5%-kal októberrel összevetve, amit elsősorban a pálmaolaj drágulása okozott. A szemestermények árindexe havi szinten 2,5%-kal, éves összevetésben 19,9%-kal nőtt novemberben. A cukor árindexe októberhez képest 3,3%-kal emelkedett, a tejtermékeké pedig 0,9%-kal csaknem 18 havi csúcsra nőtt. A húsfélék novemberi árindexe 0,9%-kal nőtt októberrel összevetve, de még így is 13,7%-kal elmaradt a tavaly novemberi szinttől.

ICT

A koronavírus-járvány idején az emberélet megóvása az első, azonban a magyar családok megélhetésének biztosításához működésben kell tartani a gazdaságot is. Ilyen nehéz helyzetben különösen sokat segíthetnek a magyar innovációk – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. A plázák zsúfoltságát mutató LocSight szolgáltatás rávilágít arra, hogy az adatalapú innovációnak nemcsak az ország versenyképességében, de az emberek mindennapi életének megóvásában is nagy jelentősége van. A jelen pillanatban Európában egyedülálló kereskedelmi térinformatikai szolgáltatás mobiltelefonról is használható, felülete egyszerű: mindössze ki kell választani a kereskedelmi egységet. Az ekkor megjelenő, naponta frissülő táblázat színezése megmutatja, hogy a hét egyes napjain és óráiban mekkora az adott bevásárlóközpont forgalma.

Zöld gazdaság

Magyar fordításban is megjelent a napelemes rendszerek létesítésére vonatkozó, eddig csak angol nyelven elérhető szabvány. A magyar nyelvű szabvány nagy segítséget nyújthat a tervezők számára, azonban a fő probléma eddig sem a tervezéssel, sokkal inkább a kivitelezések színvonalával volt. Ezzel együtt a napelemes rendszerek telepítése során előfordulnak hibák, a fő problémát pedig maga a kivitelezés minősége jelenti, mivel a hazai szakoktatás szegényes, színvonala nem igazodik a nemzetközi szinthez. Egy jól tervezett és helyesen kivitelezett rendszer akár 30-40%-kal is több energiát szolgáltathat.

Kreatív ipar

A kínai luxuspiac lesz a legnagyobb a világon 2025-re, átvéve a vezetést az Egyesült Államoktól. Kína a harmadik legnagyobb luxuspiacnak számít napjainkban 52 milliárd USD értékű értékesítéssel, az Egyesült Államok, a mostani legnagyobb piac 74 milliárdnyi, Európa pedig 68 milliárd USD értékű eladást tudhat magáénak. A koronavírus-járvány jókora szeletet kiharapott a korábban pezsgő luxuspiacból: a személyes luxustermékek eladása – ékszerek, órák, divat- és kozmetikai termékek – az előrejelzések szerint csaknem negyedével zsugorodik idén. Bár még így is mintegy 257,5 milliárd USD-ről van szó, ekkora mértékű éves visszaesést még sosem regisztráltak, és az idei esztendő lesz az első 2009 óta, amikor csökkentek az értékesítések. A luxuspiac ráadásul várhatóan 2022-ben vagy 2023-ban tér csak vissza a tavalyi szintjére.

Felhasznált források: